Kultúra
Aki az Istent megkóstolta
Urbán Gyula verses imakönyve húsvéti olvasmányként is forgatható
A nyolcvanegy éves meseíró, híres bábrendező és költő vallásos témájú versei nem hitvallások, hanem egy hívő ember vívódása, párbeszéde Istennel. „Kenyértörésed óta tudom, ki vagy, mégis elárullak minden kakasszó előtt” – írja Fekete fehér imádság című versében az idős költő, akinek gondolatgazdag, az olvasó lelkiismeretét feszegető lírája a katolikus kanonok, Puszta Sándor költészetének nemességét idézi. A címadó versében elárulja a titkot: „Aki az Istent megkóstolja, / nem lesz annak a szája véres / – de nem vesz be már mást a gyomra, / és éhes, éhes, éhes, éhes…”
Amint Fabiny Tamás evangélikus püspök írja ajánlásában, nemcsak a kenyérben (ostyában) és a borban, hanem az imádságban és a versben is kóstolgatjuk az Istent. „Az ima és a vers az úrvacsorában találkozik. Aki ennek áhítatában rátalál Istenre, annak már tényleg nem vesz be mást a gyomra. Kóstolgassuk Istent Urbán Gyulával együtt, versben és imában, szakrálisban és profánban” – így adja az olvasó kezébe a könyvet a püspök. A míves kis kötet felekezeti hovatartozás nélkül mindenki számára ajánlott, sőt hatásos lelki felkészülési segítséget jelenthet az őszi magyarországi eucharisztikus kongresszusra is, amelyen az Oltáriszentséget, az utolsó vacsorát ünnepeljük. Ahol Jézus mondá: „Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, bennem marad, és én őbenne.”
