Kultúra

Sírköve mállik, emléke elfogy

A losonci temető híres lakójának, Ráday Pálnak nemrég tették rendbe a síremlékét– Fontos szerepet kapott a szécsényi országgyűlésen, majd Erdély kancellárja lett

A csaknem három hektáros, napjainkban is erősen pusztuló losonci sírkert olyan történelmi személyiségeknek végső (?) nyughelye, mint például Ráday Pál uram, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett II. Rákóczi Ferenc szolgálatában. És valamilyen csoda folytán korabeli kriptája is megmaradt, sőt, nemrégiben némileg fel is újították.

Sírköve mállik, emléke elfogy
A latin nyelvű sírkőről Böszörményi István helytörténész mesélt
Fotó: A szerző felvétele

A losonci temetőben, ahogy a felvidéki temetőkről szóló sorozat előző cikkéből is tudhatják, két kivétellel valamennyi kriptát feltörtek és kifosztottak. Ráday uram épen maradt nyughelye mellett a Háger-Landgráf família domboldalba mélyített kriptája kerülte el még a rablók figyelmét, az is csak azért, mert még idejekorán befalazták bejáratát, amelynek megbontása némi zajjal járt volna az amúgy forgalmasnak mondható út mellett. A Ráday-kripta sem tudta elkerülni a vandál kezeket, ezért is kellett az idők folyamán díszes vasrácsokkal lezárni a négyszögletes, csúcsos tetejű építmény három oldalát. Igaz, a rácsokon ott van a fejedelem belső emberének és Losonc városának a címere, és a rácsok ajtóként nyithatók, de mégiscsak elzárják a sírkövet a külvilágtól. Aztán ezzel a sírkővel is nagy problémák vannak, mert olyan gyenge minőségű homokkő, hogy a konzerválás, javítgatás ellenére már csak a szakemberek tudják olvasni a rajta állókat.

A latin nyelvű feliratot Latkóczy Mihály magyarította a következőképpen: „Vajh tudod-é vándor, / kicsoda alszik e kő alján, virrasztva feletted? / Ráday Pál, ki e név dísze, virága vala. / Kicsoda, mekkora volt, Pannónia tudja, s a külföld népe is, elmondják művei, tettei mind. / A Haza és az Egyház s velök egyben a férfi-erények / könnyet hullatnak ily java-férfi felett. / Menj most, s e hantról gondold, mily röpke az élet. / Gyászolj, s hogy jól töltsd életed, halni tanulj.”

Ki volt hát ez a Ráday Pál, aki 1711-ben elhunyt Klára lányával, apjával, Ráday Gáspár alispánnal és az 1741-ben távozott feleségével, Kajali Klárával nyugszik itt, e helyen 1733 óta? Ráday Losoncon született, tehetős evangélikus nemesi családban, apja Pest megye alispánja is volt. Így aztán különösen odafigyeltek iskoláztatására, elküldték például a távoli Rahóba, ahol a várban a Wittenberget megjárt humanista, Braxatoris (Bánoczy) János gyűjtötte maga köré a protestáns nemesifjakat. De tanult Losonc mellett Selmecen és Körmöcbányán is, végül latinul, franciául és németül kiválóan beszélve 1695-től jogászi gyakorlatot végzett jövendő apósánál, Kajali Pálnál, aki alispánból lett II. Rákóczi Ferenc kancellárja. Ezután a fejedelmet az emigrációba is követő Forgách Simon tábornagy titkára lesz, és el is kíséri két törökellenes hadjáratára. A nógrádi nemesség javával Gács várába zárkózva várja a fejedelem csapatait 1703-ban, és Rákóczi maga győzi meg a huszonhat éves ifjút, hogy csatlakozzon a kurucokhoz. Ráday egy év múlva már a vezérlő fejedelem belső titkára és számos külföldi követjárás, küldetés vezetője.

Tárgyal többek között az ez idő tájt Oroszországban hadakozó XII. Károly svéd királlyal és ellenfelével, Nagy Péter cárral is, akivel fejedelme nevében szövetséget is köt 1707-ben. Ott van Leszczyński Szaniszló lengyel király megválasztásán, és kapcsolatban van a törökökkel is. Fontos szerepet kap a szécsényi országgyűlésen, majd a kurucok által csak rövid ideig bírt Erdély kancellárja lesz. Aztán leáldozik Rákóczi csillaga, és Ráday ott van a Pálffy Jánossal való békealkunál, majd még 1711-ben Bécsben hűségesküt tesz. Egy év múlva már Nógrád országgyűlési követe, 1723-ig e minőségében is a Pragmatica Sanctio elfogadásán munkálkodik. Ám ekkorra már megrendül az egészsége, így apósától örökölt péceli birtokára vonul vissza, ahol ír, olvas, gazdálkodik, és nem mellesleg könyveket gyűjt. Könyvtára alapozza meg a reformátusok egyik büszkeségét, a Ráday-gyűjteményt. Őt választják a lutheri felekezet első egyetemes főgondnokának, az általa írt zsoltárok és imádságok a mai napig használatosak.

Aki többet akar tudni koráról, gondolkodásáról, az olvassa el 1677 és 1720 között vezetett naplóját. És ha Losoncon jár, hála a rácsoknak és a felújításnak, fejet is hajthat nehezen nyugvó porai előtt.

Kapcsolódó írásaink

A nagy eperjesi költőverseny

ĀKőobeliszk állít emléket Petőfi Sándor, Tompa Mihály és Kerényi Frigyes verseléseinek, „ábrándozásainak és vigadozásának” – Egy címen megjelent költemények

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom