Kultúra

Járványveszély és zöldstop

Az eredeti tervek alapján megújult Városliget már középtávon, tehát tíz-tizenöt éven belül nemzetgazdasági szinten visszahozná az árát – nyilatkozta lapunknak Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget Budapest Projekt kormánybiztosa

A főváros illetékeseinek a Liget Budapest Projekt vezetőivel való szakmai párbeszédre az önkormányzati választások óta nem volt idejük – mondta lapunknak Baán László. A Városliget megújításáért felelős kormánybiztos lapunknak ugyanakkor hangsúlyozta, a veszélyhelyzet ellenére a parkban folyó munkálatok nem álltak le. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója arról is beszélt, virtuális tárlatvezetésekkel és játékokkal készülnek a kényszerű bezárás idejére.

Járványveszély  és zöldstop
„Levelemben segítséget ajánlottam a fővárosnak”
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

– A koronavírus-járvány okán bevezetett intézkedések miatt március 17-vel végül tagintézményeivel együtt be kellett zárnia a Szépművészetinek és a Galériának. Hogyan tudják átvészelni a következő heteket? A színfalak mögött tud-e folytatódni a munka, és ha igen, hogyan?

– A zárást követően mindegyik intézmény kiemelt feladata, hogy gyűjteményeinket a virtuális térben az eddigieknél is jobban láthatóvá tegyük. A múzeum anyagának digitalizációja évek óta jó úton halad, így van hová nyúlni. A kollégák most azon dolgoznak, hogy minél több anyagot minél több formában lehessen elérni. Virtuális tárlatvezetések, játékok, képzeletbeli múzeumi túrák jönnek, mindenkinek azt ajánlom, hogy kövesse figyelemmel a múzeumok honlapját és a közösségi médiát. A bezárás sajnos érinti tervezett időszaki kiállításainkat is: a Szépművészetiben április közepén nyílt volna a II. Amenhotep fáraó sírjának felfedezését bemutató kiállításunk, a Galériában pedig április 10-től Vágyott szépség címmel szerettük volna a preraffaelita mozgalom legjelesebb alkotóit bemutatni a londoni Tate közreműködésével. Mind a két tárlatot el kell halasztanunk, jelenleg a kölcsönző intézményekkel tárgyalunk arról, hogy mikor nyílhatnak majd meg. Az intézményekben zajló tudományos munka – a koronavírus árnyékában – természetesen zajlik, a kollégák munkáját remélhetőleg nem befolyásolja a járványveszély.

– Hogyan érinti mindez a Városligetben folyó munkálatokat?

– A mai napig az eredeti ütemben zajlik a Néprajzi Múzeum új épülete és a Magyar Zene Háza kivitelezése, illetve a Dózsa György úti mélygarázs építése, de a parkfejlesztésen – futókör, sportpályák, Kis botanikus kert – is folyamatosan dolgoznak. Ez a múlt pénteki helyzet. Hogy mi lesz a későbbiekben, az a járványveszély függvénye, természetesen mindent a kialakult helyzet és az abból fakadó intézkedések határoznak meg.

– A Fővárosi Közgyűlésben február végén elfogadott, a Városligetre érvényes változtatási tilalomra való reagálásában tárgyalóasztalhoz hívta a feleket. Történt-e előrelépés ez ügyben?

– Azóta levélben is megkerestem a főváros vezetését, felhívtam figyelmüket a Városligettel kapcsolatos széles körű civil egyeztetés fontosságára. A Liget Projekt tervezési szakaszában mi – a Városliget Zrt. és a tájépítészeti programot megvalósító Garten Stúdió is – több körben konzultáltunk civil szervezetekkel a Városliget jövőjével kapcsolatban. Ezeken a fórumokon összesen száztizennyolc szervezet tett javaslatokat arra vonatkozóan, hogy mit látnának szívesen a felújított parkban, ezek kilencven százalékát be is építettük a végső tervekbe. A fővárosnak, amelynek vezetői a kampányban előszeretettel hangsúlyozták, hogy ők majd bevonják a civil szervezeteket a döntéseikbe, sikerült néhány, hozzájuk közel álló, alapvetően a magukat Ligetvédőknek hívó emberekből álló szervezetet és hasonszőrű magánszemélyt meghívni egy beszélgetésre, ahol – mily meglepő! – egyetértettek abban, hogy meg kell akadályozniuk a kormány Ligettel kapcsolatos terveit. Levelemben segítséget ajánlottam a fővárosnak, várom a válaszukat. Időközben egy nyilvános vitán is ütköztettük a Ligettel kapcsolatos álláspont­jainkat Bardóczi Sándorral, Budapest zöldügyekért felelős tanácsadójával, aki a széles körű egyeztetéssel szemben azt az érvet hozta fel, hogy az két hónap csúszást jelentene számukra. Azt gondolom, ez a kijelentés árulkodik a főváros hozzáállásáról.

– A fent említett változtatási tilalom ebben a formában mit jelent? Például a már feltört betonnal, a felásott, lezárt részekkel mi lesz?

– A változtatási tilalom március 12-én hatályba lépett. A jogszabály semmilyen, jelenleg építési engedéllyel zajló beruházás folytatását nem gátolja, ellenben a nem építési tevékenységek közé tartozó, s így engedélyhez nem kötött valamennyi értéknövelő változtatást le kellett állítanunk, amely a parkfejlesztést, ezen belül is a Városliget növényzetének gyarapítását és minőségének javítását célozta. Ezzel a főváros gyakorlatilag zöldstopot rendelt el, ezzel cáfolva minden, a ligeti zöldfelületek védelmében tett korábbi szólamát. A már építési engedéllyel rendelkező épületek megvalósítása tehát zavartalanul folytatódhat, de a Liget Projekt azon vállalása, miszerint jelentősen, a mostani hatvanról hatvanöt százalékra növeli a park zöldterületét, most több hónapos halasztást szenved, éppen a tavaszi és nyári időszakban, amikor az emberek már élvezhették volna a több ezer négyzetméternyi új, vagy megújított zöldfelületet. Hogy ez miért áll a főváros érdekében, arra vonatkozólag csak találgatni tudok. Nemcsak az ön által említett betonfeltörési munkálatokat kell leállítanunk, hanem az Ötvenhatosok terén megvalósuló mélygarázs felett tervezett Promenád új zöldfelületeinek kialakítását is, ahol az eddigi sivár parkoló területének hatvan százaléka zöldült volna be, rengeteg fával és cserjével. A nagy futókör mint építési munka elkészülhet, csak a köré telepített növényzetről kell lemondanunk, akárcsak a Kis botanikus kert megújításának befejezéséről. És mindezt a klímavészhelyzetet kihirdető, önmagát zöldnek beállító fővárosi vezetésnek köszönhetjük…

– A főváros azt is jelezte, nem szeretne új épületeket látni Ligetben, ami viszont már készül, azt fejezzék be…

– A parkfelújítási munkálatok mellett jelenleg két épület megvalósítása zajlik, a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum is épül, előbbi már el is érte a legmagasabb pontját. A tervek szerint 2022 elején mind a két épületet birtokba veheti majd a közönség. Azonban az Új Nemzeti Galéria, a Közlekedési Múzeum újjáépítésével megvalósuló Magyar Innováció Háza és Dózsa György út–Ajtósi Dürer sor sarkán lévő betonplacc helyén az ötvenes években lebontott Városligeti Színház újjáépítését most felfüggesztették. A kormány reméli, hogy a fővárosi vezetés elutasító véleménye megváltozhat a jövőben, hiszen a konkrét tervek ismeretében a budapestiek döntő többsége támogatja a Liget Projekt teljes körű megvalósítását, ami egyébként úgy Budapestnek, mint az egész országnak kiemelten érdekében áll. Mind a három tervezett, de jelenleg megkérdőjelezett jövőjű épület fontos szerepet töltene be az ország kulturális életében – a legfontosabb az Új Nemzeti Galéria felépítése lenne. E nélkül ugyanis a projekt nemzetközi láthatósága, Magyarország számára biztosított különleges, egyedi vonzereje kerül veszélybe, ellehetetlenítve a projekt pénzügyi megtérülését is. Az eredeti tervek alapján megújult Városliget – a KPMG nemzetközi tanácsadó cég számításai alapján – már középtávon, tehát tíz-tizenöt éven belül nemzetgazdasági szinten visszahozná az árát, vagyis az általa generált állami többletbevételek elérnék a beruházásba fektetett összeget. Ehhez azonban szükség van a japán sztárépítészek, a SANAA iroda munkatársai által tervezett, a már elbontott Petőfi Csarnok helyén felépítendő Új Nemzeti Galériára. Különben az egész projekt a határainkon túlról nézve „radar alatt” marad, óriási lehetőségtől fosztva meg a várost és az országot.

– Még a döntés előtt írt nyílt levelében úgy fogalmazott, Karácsony Gergely főpolgármesterrel korábban korrekt munkakapcsolatban voltak. Milyen most a viszonyuk?

– Csak remélni tudom, hogy mihamarabb visszatérünk ehhez az állapothoz. Ennek a legfontosabb feltétele, hogy a város illetékesei üljenek le hivatalosan, érdemben tárgyalni a Liget Projekt vezetőivel, mert a szakmai párbeszédre az önkormányzati választások óta nem volt idejük. Be kell látniuk, hogy ha felelősen kívánnak a Városliget jövőjével foglalkozni, akkor mihamarabb egyeztetniük kell a park tulajdonosi jogait gyakorló és annak megújításáért törvényileg felelős állami szervezettel, a Városliget Zrt.-vel. A park jövőjét illetően ideje kilépniük az általuk kreált, a Liget Projekt valóságával köszönőviszonyban sem lévő kommunikációs térből, és tárgyszerű, szakmai útra terelni a vitákat.

– Az Artpool (a „nem hivatalos művészet” gyűjtőhelye) alapításának negyvenedik évfordulójára, a Közép-európai Művészettörténeti Kutatóintézet idei tervezett létrejöttéhez kapcsolódóan nemzetközi konferenciának adott otthont a Szépművészeti Múzeum. Mit jelent a gyakorlatban az Artpool és a Szépművészeti együttműködése?

– Itt több mint együttműködésről van szó, hiszen az Artpool 2015 óta Szépművészeti Múzeum gyűjteményének része. A most negyvenéves kollekció történetében döntő fordulat volt, amikor a „nem hivatalos művészet” gyűjtőhelye az egyik legnagyobb nemzeti közgyűjteménybe került, de ez a lépés a Szépművészeti számára is fontos volt, hiszen gyűjteményünk jellegét, illetve az itt folyó kutatásokat is gazdagította, új magyar és nemzetközi együttműködési területeket jelent az intézménynek. Ennek a munkának a felülete az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban helyet kapó, hamarosan megnyíló Közép-európai Művészettörténeti Kutatóközpont lesz. Ez az intézmény az egyik legjelentősebb közép-európai művészettörténeti dokumentációs központtá válik így, amelynek alapját a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint száz év alatt, szisztematikusan gyűjtött, archív dokumentációs anyaga szolgáltatja. Ez az anyag kiegészült az Artpool és az egykori Képző- és Iparművészeti Lektorátus anyagaival, így mintegy másfél millió dokumentum lesz elérhető a kutatók számára. Ez rengeteg új kapcsolódási pontot és lehetőséget kínál a tudományos területen dolgozó kollégáknak.

– Az elmúlt évben nagy volumenű vásárlások történtek, ez folytatódik-e az idén? Mit terveznek a múzeumok kiállítási szerkezetének átalakításában?

– A múzeum átfogó felújítása és modernizációja az intézmény kiállításainak újragondolását, a gyűjtemény újrapozicionálását is jelenti. Fél évszázadon át, 1906-tól a Szépművészeti Múzeum egyszerre volt a magyar és egyetemes képzőművészet otthona. Azonban 1957-től, szovjet mintára, a Szépművészeti gyűjteményéből két lépcsőben kioperálták a teljes magyar anyagot, amelynek egy része most végre visszatér a múzeumba. Így a Hősök terei intézmény újra együtt mutatja majd be a magyar és egyetemes művészet alkotásait egészen a 18. század végéig, a Nemzeti Galériában pedig – az eddig a Szépművészetiben őrzött anyag egy részének felköltöztetésével – szintén együtt látható az ezt követő időszak magyar és nemzetközi anyaga. Az 1800-tól máig terjedő korszak teljes gyűjteményi egysége aztán a Liget Projekt keretében remélhetőleg végül is megépülő Új Nemzeti Galériában nyeri majd el végleges otthonát. Mindezekkel párhuzamosan, a kormány támogatásának köszönhetően történelmi léptékben is páratlan remekművekkel gyarapodott a múzeum. Száz éve nem volt lehetőség olyan jelentős, egyedi értékű műtárgyak megszerzésére, mint az elmúlt egy-másfél évben. A múlt év elején Van Dyck remekművét, Stuart Mária Henrietta esküvői portréját mutathattuk be a közönségnek, tavasszal pedig Renoir Fekvő női akt című műalkotását bemutató kamaratárlatot nyithattunk meg. Remélem, hogy az ország élete mielőbb visszatér a rendes kerékvágásba, és akkor ez az egész nemzetet gazdagító gyűjteménygyarapítási folyamat is folytatódhat.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom