Kultúra
Rácsodálkozó öröm
– Huszonöt éves karrierrel a háta mögött milyen érzés Kossuth-díjasnak lenni?
– Abszolút gyermeki, rácsodálkozó öröm van bennem, hogy egy ilyen kitüntetést megkaptam az aktív pályafutásom csúcsán. Ami remélem, nem egy pontot, hanem egy időszakot jelent, amit ott eltölthetek.
– Melyik szerepe jelentette a legnagyobb kihívást?
– Bár sok fordulópontot jelentő itthoni és külföldi bemutatkozásom volt, a „felkiáltójeles” szerepem
a 2017-es Lammermoori Lucia-bemutató az Operaházban. Az olyan névjegykártya, amely belépőt adott egy következő szintre.
– Hogyan tudta a pályáját összeegyeztetni az anyasággal?
– Elsőéves voltam ének szakon, amikor megszületett a gyermekem, és nagyon hálás vagyok azért, hogy ő van. Rengeteg érzelmi többletet ad, de a férjem és az édesanyám részéről komoly áldozattal járt a gyerekvállalás.
– A bel canto hazai nagyköveteként hangsúlyozza, hogy e technika több formai bravúrnál…
– Nem véletlen, hogy ezeket a szerepeket Maria Callas fedezte fel újra, mert nehéz feladat elé állítják az énekest. Nemcsak virtuóznak kell lenni, a hitelesség is nagyon fontos.
– Azt mondta, hogy könyvet ír a dédnagymamájáról.
– A kényszerű leállásban el is kezdtem a mozaikok összerakását.
A dédnagymamám története mellett – aki 1912-ben a családja miatt adta fel a pályát – a korszellemet is szeretném bemutatni.
