Kultúra

Közösségi kiállítás a rendszerváltozásról

A Nemzeti Múzeum Közös időnk ’89–90 elnevezésű új időszaki tárlata az egyszerű állampolgárok szemszögéből idézi meg a harminc évvel ezelőtti történéseket

Sajátos olvasatát adja a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Közös időnk ’89–90 címmel pénteken megnyílt időszaki tárlata a rendszerváltozásról, amely a látogatók relikviáinak köszönhetően közösségi kiállításként jött létre.

Közösségi kiállítás a rendszerváltozásról
Egy képregény segítségével vezeti végig Gál Vilmos kurátor a látogatót az ötven felajánló tárgyi emlékeit és az intézmény saját anyagát felvonultató tárlaton
Fotó: MTI/Mónus Márton

„Az elmúlt egy év során a múzeum látogatói hozták be azokat a tárgyakat, amelyek a rendszerváltozásra emlékeztették őket, és amelyekhez történeteik kötődtek. Gál Vilmos kurátor ezekből válogatott össze értő szemmel egy sorozatot, amely a rendszerváltozás sajátos olvasatát adja az egyszerű állampolgárok szemszögéből” – magyarázta Varga Benedek, a Nemzeti Múzeum főigazgatója a Közös időnk ’89–90 kiállítás tegnapi megnyitóján. A távirati iroda tudósítása szerint hozzátette: a tárlat azokat a korosztályokat is igyekszik megszólítani, amelyeknek nincsenek személyes emlékei a 1989-ről. „A rendszerváltozásnak az volt a legmegkapóbb mozzanata, hogy a szabadság érzését adta meg: amikor az egész ország eggyé vált, ugyanazok a gondolatai voltak, ugyanazok az élmények hevítették, és napról napra vált szabadabbá” – hangsúlyozta a főigazgató.

Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója beszédében kiemelte: elmondhatatlan az az eufória, amelyet világútlevéllel a zsebükben a magyarok 1989-ben éreztek, de elmesélhetetlen a félelem, a szorongás is, hiszen a fiatalok már nem rezzennek össze a határőr hangjára. „Újra és újra el kell mondani, hogy a szabadság visszaszerzése mekkora áldozatokat követelt, és azt is, hogy voltak, akik gátolták ezt, hogy nem került sor igazságtételre” – figyelmeztetett Tallai Gábor, aki a jelenlévők közül külön köszöntötte „Temesvár hősét”, Tőkés László volt református püspököt.

A Nemzeti Múzeum augusztus 30-ig látogatható kiállítása döntően a több mint ötven felajánló által átadott tárgyi anyagra épül, az intézmény saját gyűjteményi darabjai csupán kiegészítik ezeket. A látogatók éppúgy találkozhatnak röpiratokkal, szamizdat könyvekkel, választási plakátokkal, mint a mindennapi élet relikviáival: „kacsintós” pénztárcával, kisdobos övvel, Commodore számítógéppel, az útlevélbe csúsztatott valutalappal vagy a Centrum Áruház narancssárga nejlonszatyrával. Mindezt a falakon egy képregény ágyazza kerettörténetbe, amelyben két korabeli fiatal, Kriszti és Zoli segítik az események átélését.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom