Kultúra

Nemzetközi konferencia a flamand festészetről

A Szépművészeti Múzeum Rubens-kiállításához kapcsolódóan tartottak művészettörténeti eszmecserét

A vasárnapig meghosszabbított nyitvatartással látogatható Rubens, Van Dyck és a flamand festészt fénykora című tárlat kapcsán angol nyelvű konferenciát rendeztek a Szépművészeti Múzeumban.

Nemzetközi konferencia a flamand festészetről
A vasárnapig látható tárlat több mint százezer látogatót vonzott október vége óta
Fotó: MH/Purger Tamás

Tátrai Júlia, a Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora tárlat kurátora nyitotta meg a minap a Szépművészetiben ­ rendezett nemzetközi tudományos eszmecserét, amelyre többek közt Antwerpenből és az Egyesült Királyságból érkeztek művészettörténészek. A konferencián kultúr- és társadalomtörténeti szempontból is lebilincselő előadást tartott Adam Sammut, a Yorki Egyetem doktorjelöltje, amelyben az antwerpeni Szent Pál Katedrális északi mellékhajójának rózsafüzér-sorozatát elemezte. Az 1615 és 1620 közt született tizenöt táblaképet a város legfontosabb festői alkották meg – és ez az egyetlen hely, ahol eredetileg egymás mellett látható a három leghíresebb mester: Rubens, Van Dyck és Jordaens egy-egy alkotása. Sammut amellett, hogy részletesen bemutatta az örvendetes, a fájdalmas és a dicsőséges olvasó öt-öt titkához készült festményeket, elmondta, a Szent Lukács-céh és mecénásai miként járultak hozzá a sorozat létrejöttéhez. Külön kitért arra is, hogy bár Van Dyck éppenhogy mester lett, máris megbízták a munkával, ráadásul nem kevés fizetést is kapott érte – táblázatából kiderült, hogy a festmény minősége mellett például az alakok száma is közrejátszott a fizetség mértékében.

Handl András a Leuveni Katolikus Egyetemről a korszak katolikus motívumkincsének legfontosabb elemeiről beszélt, hangsúlyozva, hogy az ellenreformáció számára kiemelten fontos volt a képi ábrázolás mint a hit megerősítésének eszköze. Mindezt a professzor ifjabb Frans Francken Pictura Sacra című festményén szemléltette, amely a Szépművészeti kiállításán is látható.

A délelőtti szekciót Justin Davies brit történész beszámolója zárta, aki a Jordaens Van Dyck Panel Paintings Project társalapítója.

A több intézmény együttműködésével létrejött kutatás célja, hogy többek közt a dendro­kronológia segítségével, azaz az olajfestmények vásznai alatt megbújó tölgyfa korának megállapításával azonosítsa az eddig helytelenül Rubensnek vagy más flamand festőnek tulajdonított Jordaens és Van Dyck-képeket. Davies a Szépművészeti tulajdonában lévő öt remekműről beszélt, amelyek közül kettőnél is változhat az alkotó személye. Délután mások mellett a múzeum főrestaurátora, Fáy András és az antwerpeni Rubenianum kutatóintézet részéről Bert Schepers is felszólalt.

Kapcsolódó írásaink