Kultúra

Kamaszlélekről nagyítóval

Szőcs Petra első nagyjátékfilmjében a gyermeki ártatlanság keveredik a titokzatossággal, de egyben a nevelőotthonok világába is betekintést enged

„Félelmes, álmos kor a gyerekkor” – ahogy a költői dalszövegíró, Bereményi Géza is mondja. Szőcs Petra első játékfilmjét nézve mi is erre a következtetésre juthatunk. A Déva című, több fesztiválon is bemutatott, itthon tavaly év vége óta látható alkotás jórészt az egyik dévai nevelőotthonban játszódik, de nem ez itt a lényeg.

Kamaszlélekről nagyítóval
Boginak, az önkéntes tanárnak mondja el titkát Kata, az albínó lány
Fotó: Magyarhangya

A nevelőotthon leginkább szere­tetteljes közegével, no és tisztaszemű kis lakóival van jelen, illetve közösségfejlesztő játékaival, szegényes környezetével, étkezések előtti imái­val. Lakói közt van az albínó kamasz: Bodor Katalin, aki maga is különleges képességeket sejt magában, a többiektől lényegesen elütő külseje okán is. Ez utóbbi miatt – annak ellenére, hogy a filmben egyszer sem csúfolják – mégis csak hátrányban érzi magát. Bízik különös képességeiben, s ahogy Boginak, az egy hónapra önkéntesként érkező gimnasztikatanárnak el is mondja: képességeit használva egyszer megátkozott egy kisfiút, mert az kigúnyolta. Aki aztán köhögni kezdett, és meg is halt.

Bizony, félelmes, álmos kor a gyermekkor, de még a kamaszidők is azok. A bimbózó emberke próbálgatja magát, vállalja a konfliktusokat, mintha maga is keresné a bajt. Amelynek jelen esetben a forrása, hogy a lányokból álló kis közösség, a szobatársak attól félnek, elvesztik az előbb említett Bogit, akit nagyon megszerettek. Ezért aztán kapóra jönnek Kata vélt vagy valós paranormális képességei, és ahogyan az Déva várának legendás építkezésekor is történt, úgy döntenek, Bogi maradásának érdekében feláldozzák az első nevelőt, aki megjelenik körükben. Ő pedig a keleties, titokzatos vonásokkal rendelkező Hunyadi Anna lesz, akit amúgy szintén szeretettel vesznek körül. Csak éppen félelemmel vegyes kíváncsiság­gal figyelik, mikor kezd hatni az átok, mi lesz a végkifejlet.

Ártatlan gyermekarcokat látunk, egy gyermekotthon hétköznapjait, miközben a rendezőnek sikerül elérnie azt is, hogy úgy érezzük, valami talán mégis zajlik a háttérben. Ehhez pedig meglehetősen puritán módon jut el Szőcs Petra, hiszen sem különösebb képi eszközöket, sem hangeffektusokat nem kapunk a titok alátámasztására, bár ezt szoktuk meg az ilyen filmekben. Itt simán peregnek tovább a hétköznapok, zajlanak a rutinszerű cselekvések. Csak aztán az átok válik oktalanná egy idő múlva, és ez megváltoztat mindent. No, nem kell attól félni, hogy felpörögnek majd az események, szépen fényképezett, egyenletesen haladó, kimért film ez. Egy olyan főszereplővel: Nagy Csengellével, akit albínó volta miatt nemcsak társainak, hanem alighanem a nézőnek sem egyszerű elfogadnia, beleélni magát a helyzetébe.

Ám Nagy hiba nélkül hozza a figurát, nem próbál rájátszani, erősíteni azt a részét, hogy különleges. A Bogit alakító Komán Boglárka a budapesti VIII. kerületi gyermekvédelemnél dolgozik nevelőként, tehát ismeri az otthonok világát, talán még a dévait is, ami azért nagyon más, mint a hazai intézményeké. Anna szerepében pedig egy „hivatásost”, a kolozsvári színész–koreo­gráfust, Mohamed Fatmát láthatjuk.  A Déva világpremierje a tavalyi velencei filmfesztiválon volt, később a sevillai és a göteborgi fesztivál programjába is beválogatták, Szőcs Petra korábbi, A kivégzés című, díjnyertes rövidfilmjét – amely a Déva előzményének is tekinthető – a cannes-i filmfesztivál versenyprogramjában vetítették, sikerrel.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom