Harminc éve hunyt el Karády Katalin, a végzet asszonya

Egy hétgyerekes kőbányai család­ban született Kanczler Katalin néven 1910. december 8-án. A családi pokol elől – apja állandóan verte – húszévesen a házasságba menekült, három év múlva már túl volt a váláson is. A távirati iroda portréja szerint egy társaságban figyelt fel rá Egyed Zoltán hírlapíró, s azt mondta neki: „Én színésznőt csinálok magából”. Ő adta neki a Karády művésznevet, és ő vitte el Csathó Kálmánné Aczél Ilonához, a Nemzeti Színház művésznőjéhez, aki olyan tehetségesnek tartotta, hogy ingyen vállalta tanítását. Somerset Maugham: Az asszony és az ördög című darabjának főszerepében debütált 1939-ben, a kor színházi világában újdonságnak ható megjelenése és játéka a kritikusokat és nézőket is megosztotta. Első és talán a legsikeresebb filmjét, a Halálos tavaszt még ugyanebben az évben leforgatta. Az ártatlanul romlott Ralben Edit figurája egy csapásra ismertté tette, az Ez lett a vesztünk című dal pedig elindította énekesnői karrierjét is. Sajátos, mély hangján slágerek tucatjait adta elő (Gyűlölöm a vadvirágos rétet, Mindig az a perc, Ezt a nagy szerelmet).

Gyakran volt Jávor Pál partnere, így a Valamit visz a vízben, a Szováthy Évában és az Egy tál lencsében is. Igazi sztár lett, a nők utánozták frizuráját, öltözködését, bár megje­gy- ­­zéseket tettek szögletes vállára, lomha járására. Karády a szőke, babaarcú nőideál után a határozott, vonzó, erotikát sugárzó végzet asszonya volt. Mindez persze botrányt is keltett, a klérus elítélte, a szélsőjobboldal zsidóbérencnek nevezte, a baloldalnak túl polgári volt. Magánéletét számos legenda övezte, a valóságban azonban Ujszászy István vezérőrnaggyal, az Államvédelmi Központ vezetőjével szövődött szenvedélyes viszonya. Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után a Gestapo letartóztat­ta és megkínozta. Valószínűleg Ujszá­szyval és a kormányzó fiával, ifj. Horthy Miklóssal fenntartott kapcsolata miatt tartották fogva, befolyásos barátai csak három hónap után tudták kiszabadítani. Ujszászyt nem látta többé. Karády a nyilas rémuralom idején zsidókat bújtatott és mentett, ezért 2004-ben posztumusz a Világ Igaza kitüntetést adományozták neki.

Reménytelen helyzete miatt 1951. február 20-án házvezetőnőjével és kalapkészítő barátnőjével illegális úton elhagyta az országot. Ausztriai, svájci és brüsszeli tartózkodás után 1953-ban Brazíliában telepedett le. New Yorkba költözött 1968-ban és kalapszalont nyitott. Visszavonultan élt, csak néhány, magyar művészek által szervezett koncerten vett részt. Kultusza itthon a hetvenes évek végén éledt újra, de nem látogatott haza. New Yorkban halt meg 1990. február 7-én, végakarata szerint a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Bacsó Péter Hamvadó cigarettavég című, 2001-es filmje Karády és Ujszászy szerelmét elevenítette fel. Dalaiból Szalóki Ági adott ki feldolgozáslemezt. A nevét alapítvány, valamint Budapest második kerületében egy kávéház és múzeum is viseli.

Jávor Pál több filmben a partnere volt

Fotó: Wikipedia