Elhunyt Kirk Douglas

Azt írta, óriási fájdalom számára és testvéreinek, hogy meghalt Kirk Douglas. „A világ számára legenda volt, a mozi aranykorának színésze, aki jól élt az aranyévekben, és humanitárius volt, aki elkötelezte magát az igazság és olyan ügyek mellett, amelyekben hitt, s ezzel követendő példát állított elénk. Azonban nekem és testvéreimnek - Joelnek és Peternek - egyszerűen az apánk volt” - írta Michael Douglas, emlékeztetve, hogy apja nemzedékre szóló örökséget hagyott maga után a filmművészetben.

Rob Reiner, Ed Asner, Steven Spielberg és sok-sok hollywoodi híresség posztolta visszaemlékezését és méltatását Kirk Douglasről.

Steven Spielberg közleményében felidézte, hogy milyen megtiszteltetés volt számára a néhai színésszel való közös munka. „Csodálatos élete végéig megőrizte Kirk filmsztár karizmáját, és megtiszteltetés volt számomra, hogy egy kicsit részese lehettem utolsó 45 évének. Hiányozni fognak a kézzel írott megjegyzései, levelei, atyai tanácsai, és bölcsessége, bátorsága - egy ilyen óriási életművel együtt - egész hátralevő életemre elegendő inspirációt jelent” - fogalmazott a rendező.

A hollywoodi színészcéh, a SAG-AFTRA elnöke, Gabrille Carteris „Hollywood aranykorának egyik utolsó legendájaként” szólt róla közleményében. Mint írta, Kirk Douglas rendkívüli színész volt. Megemlékezése szerint egyike volt azoknak, akik segítettek a fekete listára került hollywoodi alkotóknak, és felemelte a hangját értük. „Gazdag életművével kitörölhetetlen nyomot hagyott a filmművészetben” - tette hozzá, és egyúttal kiemelte, hogy Douglas „igaz humanitáriusként” egész életét értékes ügyek támogatásának szentelte.

Rob Reiner és Ed Asner a Twitteren rótta le tiszteletét Douglas előtt. „Kirk Douglas mindig ikon lesz a hollywoodi panteonban. Bevetette magát, amikor meg kellett törni a fekete listát” - idézte fel Reiner.

Az amerikai filmakadémia egy tőle vett idézettel búcsúzott a hollywoodi legendától. „Második osztályos korom óta színész akartam lenni. Egy darabban játszottam, amelyhez anyám készített nekem egy fekete kötényt, mert cipészt alakítottam. Az előadás után apámtól kaptam az első Oscaromat: egy tölcsér fagyit” - írták ki a honlapjukra.

George Takei és William Shatner, a Start Trek sztárjai ugyancsak a Twitteren búcsúztatták a hollywoodi ikont, „az igazság bajnokát”.

Mark Hamill minden idők legnagyobb sztárjának és briliáns tehetségű, karizmatikus színészének nevezte Twitter-üzenetében. A Start Wars sztárja szintén hozzátette, hogy Douglas minden reputációját latba vetette annak idején, hogy megtörje a fekete listázást Hollywoodban, és Dalton Trumbo munkát kapjon a Spartacusban.

Kirk Douglas, Hollywood aranykorának egyik utolsó legendája olyan klasszikusokkal írta be magát a filmtörténetbe, mint a Spartacus vagy A nap szerelmese.

A New York állambeli Amsterdamban született Issur Danielovitch Demsky néven, egy Oroszországból bevándorolt hétgyermekes zsidó család egyedüli fiaként. Nehéz gyermekkora ellenére kiválóan tanult, sportolt, az egyetemen birkózásban és színjátszásban is jeleskedett. New Yorkban az Amerikai Színművészeti Akadémia diákja volt, közben több mint ötven különböző munkahelyen dolgozott, hogy előteremtse a tandíjat.

A harmincas évek végén, amikor színpadi pályafutása elindult, nevét Kirk Douglasre változtatta. Amerika hadba lépése után, 1941-ben bevonult a haditengerészethez, a színpadra csak 1945-ben tért vissza. A következő évben kezdődött filmes pályafutása, melynek során mindvégig sikerült elkerülnie a beskatulyázást, drámai hősöket, romantikus és modern figurákat egyaránt hitelesen személyesített meg, alakításait a természetesség mellett lélektani elmélyültség jellemezte. 1949-ben játszott először Burt Lancaster oldalán, legendás párosuk hét kasszasikert eredményezett (köztük az Újra szól a hatlövetű című westernnel vagy a Hét májusi nap című politikai thrillerrel), az utolsó a sorban a Kemény fickók (1986) volt.

1950-ben A bajnok című film ökölvívójáért jelölték először Oscar-díjra, majd az évtized során még kétszer: 1953-ban A szörnyeteg és a szépség, 1957-ben A nap szerelmese című filmért. Az igazi hírnevet ez utóbbi hozta meg számára, a festő Vincent van Gogh megszemélyesítéséért elnyerte a Golden Globe-díjat. Ezután olyan kasszasikerek következtek, mint a Stanley Kubrick által rendezett Spartacus (1959), a Telemark hősei (1965), az Őrjöngés (1978) és a Végső visszaszámlálás (1980).

1955-ben saját vállalatot alapított, amelynek első filmje 1957-ben A dicsőség ösvényei című, Kubrick rendezte háborús dráma volt. A jó szimatú Douglas megvette Ken Kesey Száll a kakukk fészkére című művének filmjogait, amelyet - érdeklődők hiányában - végül fiának adott. Michael 1975-ben hatalmas sikerű filmmel hálálta meg az apai nagyvonalúságot: az alkotás a kilenc Oscar-jelölésből ötöt díjra váltott, és mindet a fő kategóriában (legjobb film, férfi és női főszereplő, rendezés, forgatókönyv), a filmtörténetben ez mindössze még két filmnek sikerült.

Az idősebb Douglas már befutott filmsztár volt, amikor a rendezéssel is megpróbálkozott, filmjeiben szerepet is vállalt (A himpellér 1973, Különítmény 1975). Nevét és arcát több tévéjátékhoz és sorozathoz adta.

Családszerető ember volt: a Túl nagy család című 2003-as filmben együtt játszott fiával, a szintén Oscar-díjas Michael Douglasszel, korábbi feleségével, valamint Cameron nevű unokájával. A saját munkáihoz meglehetősen kritikusan viszonyult, mintegy száz filmjének alig negyedére volt büszke, sokat pedig egyáltalán nem szeretett.

Az ötvenes években, amikor a McCarthy-féle boszorkányüldözés szele elérte Hollywoodot, bátran kiállt a baloldali érzelmekkel gyanúsított szerzők és művészek mellett, nagy érdemei voltak a feketelista felszámolásában. Élete legfontosabb munkájának a négy Oscar-díjat nyert Spartacust tekintette amelynek nemcsak szereplője, hanem producere is volt.

A színész 1986 óta szívritmus-szabályozóval élt. 1991-ben helikopterbalesetet szenvedett, néhány évvel később súlyos szélütés érte, de ismét megtanult járni és beszélni. Rendszeresen részt vett jótékonysági eseményeken, feleségével több közhasznú szervezetet - köztük Alzheimer-kórosokat gondozó és nőknek menedéket nyújtó központot - támogattak. 2012-ben e-könyvben mesélt életéről (az előszót George Clooney írta), a memoár hangoskönyv-változatának narrátora fia, Michael Douglas volt.

Számtalan kitüntetése mellett 1981-ben megkapta a civileknek odaítélhető legmagasabb amerikai kitüntetést, az Elnöki Szabadságérmet, 2002-ben a művészeknek adható legmagasabb elismerést, a National Medal of Arts kitüntetést és a francia Becsületrendet is. 1968-ban a Golden Globe-díjátadón a Cecil B. DeMille-díjjal, 1991-ben az Amerikai Filmintézet életműdíjával, 1996-ban tiszteletbeli Oscar-díjjal, 2001-ben a Berlini Filmfesztivál Arany Medve-díjával tüntették ki. A Kennedy Center díjának birtokosa, és csillaga vam a Hírességek sétányán. A zsidó gyökereit mindig büszkén vállaló művész novemberben a Zsidó Világkongresszus kulturális kitüntetését vehette át Izrael állam támogatásáért.

Százkettedik születésnapját ünnepelve arról beszélt, hogy nagyon hálás a sorsnak a csodálatos életért, amelyet élhet, ugyanakkor aggódva tekint a jövő felé.

„A világban zűrzavar uralkodik, és a mi feladatunk, hogy rendet tegyünk benne gyermekeink és az unokáink számára. Mindennaposak a lövöldözések, az iskoláktól kezdve a zsinagógákig. Az embereket zaklatják, megölik az utcákon. A világ túlságosan megosztott, és ezt meg kell szüntetnünk” - hangsúlyozta Douglas.

Elmondta, születésnapi kívánságként egy biztonságosabb világot szeretne a jövő nemzedékei számára.

„Rengeteg a gyűlölködés manapság, azt kívánom, hogy az emberek bánjanak egymással szeretettel és tisztelettel” - fűzte hozzá.