Rozsda Endre-jubileum a Várfok Galériában

Az 1913-ban Mohácson született, és 1956-tól Párizsban élő Rozsda Endrét, a festőt a Várfok utcában található galéria hozta haza nekünk. Az „átkosban” más neves párizsi magyar művészek mellett róla sem lehetett beszélni. Pedig egészen jó pozíciót vívott ki magának a művészetek fővárosában.

Az amúgy meglehetősen válogatós, kényes André Breton köreiben mozgott, Párizsban, Münchenben, Kölnben és 1961-ben Milánóban is együtt állított ki a szürrealistákkal. Tőlük kapta meg 1964-ben a Copley-díjat, a szűk körű társaság elismerését. Olyan emberek szavaztak rá a zsűriben, mint Marcel Duchamp, Man Ray, Max Ernst vagy Hans Arp.
Aztán mint minden izmus, a szür­realizmus is elmúlt, avagy kiment a divatból, de Rozsda egyedi expresszionizmusával a csúcson maradt. 1976-ban beköltözött a legendás, Bateau-Lavoir nevű műteremházba, ahol korábban Picasso és Modigliani is dolgozott, és nem hagyott fel a munkával egészen 1999-ben bekövetkezett haláláig.

Ahogyan most a kiállítás nagyobbik részéből megtudhatjuk, nagyon gazdag grafikai anyag, tollrajzok és akvarellek is maradtak utána. Ezekből is válogathattak a párizsi Rozsda Endre Baráti Kör jóvoltából a galéria munkatársai. A tárlat meglehetősen széles spektrumát adja vissza Rozsda művészetének, hiszen a korai, erős szürrealista hatást mutató festmények, az Európai Iskola tagjaként itthon készült képek vagy a „kaleidoszkóp-korszak” ritkán látható, absztrakt és figuratív elemeket is tartalmazó művei mellett van a kiállításban egy emlékblokk is: egy kis elkülönített tér az 1932-ben kezdődött barátságának a szobrász Barta Lajossal, akivel 1938-tól öt esztendőt töltöttek egy fedél alatt Párizsban, és szép számmal volt közös kiállításuk is. A sárga háttérrel elkülönített kis tér Rozsda két 1938-ban készült olajfestményét és Barta két, a negyvenes évekből származó kisplasztikáját is tartalmazza.

A kiállítás központi műve a magántulajdonban lévő, 1965 és 1979 között megfestett A kékszakállú herceg vára – tisztelgés Bartók Béla előtt –, amely már a méreteivel is uralja a teret. Ugyancsak erős a tárlatnak címet adó, 1960-ban készült munka is. Azért persze az „igazi”, hetvenes években született vibráló Rozsdákból is itt van néhány igazán szép darab.
A párizsi műteremben álló bőséges grafikai választékból most kiállított darabokon is érződik a szürrealista hatás. Mintha álmok elevenednének meg, képzelt, furcsa lények néznének ránk sokszor elképesztően finom vonalakkal, vonalhálókkal megrajzolva a papírlapokról. A fekete tus szigorát jól oldja a színes akvarell, és megjelenik az erotika is.

A kiállításra olyan nagyobb sorozatokból is bekerültek grafikai művek, mint a nyolcvanas években született Tükröződések vagy az Élő természet lapjai. Ez a Várfok Galéria immár tizenegyedik Rozsda Endre-tárlata, de egyben felvezeti a galéria harmincadik születésnapjára készülő 2020-as jubileumi évadot is. A kiállítás február 8-ig tart nyitva, keddtől szombatig 11 és 18 óra között látogatható.