Kultúra

Álmos és Előd vezér múzeumba kerül

A Halászbástya egykori szobraira a hét elején leltek rá a régi Külügyminisztérium pincéjének feltárásakor

A budai Várban megtalált Álmos- és Előd-szobor a Budapesti Történeti Múzeumba (BTM) kerül, ahol várhatóan ki is állítják azokat – jelentette be a köztelevízióban pénteken Fullár Zoltán, a Várkapitányság Nzrt. régészeti csoportvezetője.

Álmos és Előd vezér múzeumba kerül
A két vezér alakja korábban a Halászbástya északi tornyát díszítette
Fotó: Várkapitányság Nzrt.

Amint azt lapunkban is megírtuk, a Halászbástya északi tornyát 1945-ig díszítő, a második világháborúban megsérült, és elveszettnek hitt szobrok: Álmos és Előd vezér Mikula Ferenc által készített figurái, valamint számos épületmaradvány került elő a budai Várban, a Dísz tér 2. alatti egykori Külügyminiszté­rium pincéjének feltárásakor. A több, mint százéves leletekre a Nemzeti Hauszmann Program részeként zajló munkálatok során bukkantak a régészek.

Kőrösi Gábor, a Várkapitányság Nzrt. kommunikációs igazgatója a köztelevízió pénteki műsorában felidézte, a program keretében megújul az egész budai Várnegyed: nemcsak az épületek, hanem a kertek, parkok, lépcsők és szökőkutak is. Emiatt „a pincétől a padlásig” átvizsgálják a területet, amelynek következtében hasonlóan értékes leletek kerülhetnek elő .

Fullár Zoltán régészeti csoportvezető elmondta: a szobrok – a második világháborúban szenvedett sérüléseket leszámítva – jó állapotban vannak. „Az alkotások a Budapesti Történeti Múzeumba kerülnek, mert mindenképpen érdemesek arra, hogy kiállítsák őket” – hangsúlyozta. Hozzátette: a pincerendszer további, építési törmelékkel eltorlaszolt részeinek feltárásával folytatódnak a munkálatok.

A héten Álmos és Előd vezérek szobrai mellett előkerült egy vörös mészkőből készült, a keresztény liturgiában kézmosónak használt medence (úgynevezett lavabo) is, amelyen egy oroszlán- és sárkány­figura vehető ki. A leletről Végh András, a BTM Vármúzeumának igazgatója korábban elmondta, stiláris jegyei alapján középkori – veronai – eredetű lehet, ám pontos eredet- és kormeghatározása jelenleg is tart. Mindemellett a törmelékek közt a szakemberek számos, az egykori székházat díszítő építészeti elemre, oszloptöredékre, ajtó- és ablakszárkőre és más faragványokra bukkantak, amelyek a továbbiakban nagyban segíthetik a tervezők munkáját az épület külső homlokzatának minél hitelesebb újjáépítésében.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom