Kultúra
Megőrizni szellemi örökségünket
A magyar nemzet csak akkor lehet erős, ha megvédi kultúráját – Erre a célra 584 milliárd forint jut idén

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának lapunkhoz tegnap, a magyar kultúra napján eljuttatott közleménye szerint az elmúlt tíz évben az eddigi legtöbb kulturális beruházás valósult meg és indult el Magyarországon.
Mint írják, a magyar nemzet csak akkor lehet erős, ha megvédi kultúráját, megőrzi épített és szellemi kulturális örökségét. A balliberális kormányzás alatt tudatosan gyengítették a nemzeti kultúrát, rengeteg épített nemzeti örökség és műemlék állapota leromlott, a felújítások elmaradtak.
A közlemény kitér arra, hogy sok színházban most is folynak a munkálatok és még további épületek felújítása szerepel a tervek között. A 2010-es évhez képest két és félszer többet fordít a kormány kultúrára, idén az összeg eléri az 584 milliárd forintot. Mint írják, a fővárosi színházak 500 millió forinttal nagyobb keretből gazdálkodhatnak 2020-ban, a kormány emellett a vidéki színházaknak harminc százalékkal, a független alternatív színházaknak húsz százalékkal nyújtott több forrást, mint az előző évben.
A tavaly elfogadott kulturális törvény átlátható működési modellt, tiszta, kiszámítható helyzetet és felelősségi viszonyokat teremt a színházak fenntartásában. Az önkormányzatok ezután is szabadon dönthetnek, hogy önként vállalt feladatként fenntartanak-e saját színházat vagy sem, és ha igen, azt csak önkormányzati vagy vegyes – állami és önkormányzati – fenntartásban kívánják-e működtetni. Az önkormányzatok március 1-jéig kérhetik a kormánytól a vegyes működtetésű színházak fenntartását, azt követően kötik meg a megállapodásokat és állapítják meg a 2020. évre szóló állami támogatás összegét.
Az összefoglaló felidézi: a Liget Budapest Projekt hazánk legnagyobb kulturális fejlesztése a millenniumi időszak óta, egyben a világ legjelentősebb kulturális városfejlesztési projektje, amely komplex módon, egyidejűleg bővíti és újítja meg a Városliget zöldfelületeit és intézményi hálózatát. A Modern Városok Programban pedig sorra újulnak meg a vidéki színházak is.
Három alkotó kapta meg a Pro Cultura-díjat
Gian Paolo Brizzi hungarológus, Szvorák Zsuzsanna felvidéki magyar nyelv- és irodalomtanár, valamint Turczi István költő, műfordító vehette át a Pro Cultura Hungarica díjat az Emberi Erőforrások Minisztériumában tegnap, a magyar kultúra napján. Gian Paolo Brizzi a bolognai székhelyű egyetemközi kutatócsoport vezetője. Életművével jól példázza, miként válhat egy nem magyar ember hungarológussá. Szvorák Zsuzsanna pedagógus közéleti tevékenységet is végez: elnöke a Csemadok füleki alapszervezetének, ifjúsági csoportok vezetésével gazdagítja a Felvidék kulturális életét. Turczi István költő, műfordító, egyetemi oktató évtizedek óta fáradozik a magyar irodalom külföldi megismertetésén. A Magyar Pen Club főtitkára, a Költők Világkongresszusa alelnöke. Műveit eddig húsz nyelvre fordították le. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az MTI szerint hangsúlyozta: a magyar kultúra napján emlékezünk a kultúra nemzetmegtartó erejére. A 2010-es 172 milliárdról idén már 584 milliárd forintra emelkedett a kultúra állami támogatása, a kiegyezés óta legjelentősebb kulturális fejlesztési hulláma zajlik.
(PG)