Kultúra

Filmközpontúság és finomhangolás

Ötszáz szócikkben a magyar mozgóképről: új kiadvánnyal jelentkezett az MMA

Újabb kiadvánnyal bővült a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének portfóliója. Az új lexikon időrendben haladva, 1912-től indulva a legfontosabb magyar filmekről, a tervek szerint ötszáz alkotásról tesz közzé szócikkeket.

Filmközpontúság és finomhangolás
Jankovics Marcell, az MMA alelnöke kiemelte: Időszerű a lexikon
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

Az interneten olvasható az a kiad­vány, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia jelentetett meg a legfontosabb magyar filmekről. A bemutatásának idején száz szócikk – időrendben az első száz filmalkotás –, egész estés játékfilmek, kisfilmek, dokumentumfilmek és animációk leírása áll az érdeklődők rendelkezésére. A sajtóeseményen Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára bemutatta a filmes lexikont közvetlenül megelőző, a magyar irodalmat bemutató webes kiadványt, majd az akadémiának a könyvkiadásban, konferenciák szervezésében, filmfesztiválok támogatásában, filmek felújításában és digitalizálásában elvégzett munkáját, kitérve a most ismertetett nagy vállalkozásra is. Ezután Jankovics Marcell, az MMA alelnöke szólt röviden a vállalkozásról, kiemelve annak időszerűségét, hiszen a témában az utolsó kiadvány, Ábel Péter szerkesztésé­ben már régen lezárult, számos olyan alkotás született azóta, ami nem szerepel benne.

A külföldön kiadott filmes lexikonokba „belekeveredett” magyar alkotók, filmek szerinte személyre szólóan lettek kiválasztva. A jelenleg is egy animációs filmen, Toldi Miklós történetének feldolgozásán dolgozó alelnök üdvözölte a kiadvány „filmközpontúságát” is. A virtuális lexikont annak főszerkesztője, Gelencsér Gábor, az ELTE filmtörténésze mutatta be részletesebben a szakma és a sajtó képviselőinek. Mindenek előtt kitért arra, hogy miben különbözik ez a kiadvány a korábbiaktól. Nincsenek benne például tévéfilmek, mert az szétfeszítené a kereteket. Ugyanakkor nagyon fontos az időrendiség, amely által játék- és dokumentumfilmeken, és más filmalkotásokon keresztül egyszerre megismerhetünk egy kort is.

A legnagyobb kihívásnak a tartalom, azaz az ötszáz filmes alkotás kiválasztását tartotta, amelynek figyelembe vették a filmes kánont, de egy kis áthangolást, finomítást is végeztek rajta. Így például nyitottak az összes filmtípus felé, az eddig háttérben lévő animáció most ötven alkotással szerepel az összeállításban.

Ahol emellett végül is háromszáz egész estés játékfilmről, 75 dokumentumfilmről, 30 rövid- és 25 kisfilmről és tíz magyar ismeretterjesztő filmről készül el majd a szigorúan ötezer karakter terjedelemben megszabott szócikk. Amely a film kontextusba helyezésével indul, aztán következik egy tartalmi leírás, majd jön az elemzés, és végül egy értelmezési javaslat. A szócikkeket a javasolt szakirodalom felsorolásával zárják. Gelencsér Gábor kitért arra is, hogy a filmek között nem szerepelhetnek a külföldre szakadt magyar rendezők alkotásai, ott vannak viszont a koprodukcióban készült filmek.

Ott vannak azok az 1945 előtti magyar filmek is, amelyek jórészt politikai okok miatt eddig nem szerepelhettek ilyen kiadványban. A szerzői, avagy művészfilmek mellett megjelenik a populáris műfaj, bekerültek közönségfilmek is. Példának a hatvanas évek magyar újhullámának filmtermését hozta fel, ami mellett létezett legalább annyi közönségfilm, vígjáték is.

A sajtóbemutató kerekasztal beszélgetéssel zárult, amelyen Gelencsér Gábor mellett a lexikon szerkesztőbizottságának két tagja, Pápai Zsolt és Varga Zoltán vettek részt.

Kapcsolódó írásaink