A Nemzeti is megidézi Trianont

„Ebben az évben minden az emlékezésről szól” – hangsúlyozta Vidnyánszky Attila főigazgató tegnap a Nemzeti Színházban, felvezetve a teátrum Trianon-programsoroza­tát, illetve bemutatva a színház legújabb bemutatóját. A Tizenhárom almafa című darab Wass Albert azonos című regénye alapján készül, amelyet Verebes Ernő alkalmazott színpadra számos korabeli dokumentum, visszaemlékezés, levéltári adatok segítségével – többek közt Apponyi Albert 1920-as párizsi beszámolójának részletei. Mint azt Vidnyánszky, az előadás rendezője az olvasópróbán elmondta, a mű színrevitelének célja, hogy bemutassa a „nagy világrendben” állhatatosan tovább élő kis nép harcát és életre ítéltségét. „Életrevalóságunk megfogalmazása” – hangsúlyozta. Hozzátette: a március elején bemutatandó előadás tulajdonképpeni főszereplője Szarvas József, de játszik benne mások mellett Tóth Auguszta, Bodrogi Gyula, Csurka László, Farkas Dénes, Horváth Lajos Ottó, Nagy Mari és Rátóti Zoltán is (a teljes színlap a teátrum honlapján olvasható). Vidnyánszky abba is beavatta a jelenlevő színészeket, alkotó- és munkatársakat, hogy az 1940-ben induló darab nem lineárisan, hanem időugrásokkal mutatja be az eseményeket, emiatt a kvázi időtlenség miatt pedig Olekszandr Bilozub valamiféle univer­zális térnek alkotja majd meg a díszletet. Vidnányszky az előadás szövegkönyvéről elárulta azt is, a különféle szövegek miatt laza szerkezetű szövegről van szó, és arra hívta színészeit, ahogy korábban is, most is bátran ássák bele magukat a kor szövegeibe, kutassanak, és hozzanak gondolatokat, mondatokat, amelyek még beilleszthetőek lesznek a darabba. A premiert megelőzően, február 27-én a teátrum parkjában, illetve a trianoni döntés következtében szétszakított tizenkét településen almafákat ültetnek majd el, amely programot a Tündérkert Projekt támogatja.

„Szeretnénk, ha minden kicsit az emlékezésről szólna, de hitet adóan, nem bántóan” – hangsúlyozta Vidnyánszky a Trianon 100 programsorozat többi eseményének felvezetésekor. Külön kiemelte, hogy a következő, 2020/2021-es évad nyitására, szeptemberre új függöny készül a teátrum nagyszínpadára, amely Kustán Melinda textil­tervező iparművész koncepciója szerint a nemzeti színjátszás és ezzel együtt az élő magyar kultúra jelké­pe. Az új függöny tehát az össze­tartozás élmé­nyét szeretné közvetí­teni: vezető motívuma az életfa lesz, amelynek törzsét a honfoglalás kori művészet remekei ihlették, lombozatát pedig a Kárpát-medence terü­letén fellelhető hatvan néprajzi tájegység motívumkincsének feldolgozásai alkotják. A motívumrészek kézi hímzését az adott tájon élő, vagy onnan származó hímzőasszo­nyok végzik. A Nemzeti főbejárata előtt talál­ható hajóorrba pedig egy olyan makett elhelyezését tervezik, amely az 1920-as évek helyzetét tükrözve mutatja be mennyi kulturális intéz­mény, színház került elszakításra az elcsatolt területeken. Ehhez kapcso­lódóan Trianon és a színház címmel fotópályázatot indítanak 15–30 éves amatőr fotósok számára március 1. és április 1. között. Olyan pályaműveket várnak, amelyeken a Tria­non előtti Magyarország színházai láthatóak, határon innen és túl. Az évfordulóra tervezett programok közül Vidnyánszky még említette Zelei Miklós Zoltán újratemetve című darabját, amely a szovjet–csehszlovák, majd ugyanitt, de már az ukrán–szlovák határon található Kisszelmencen és Nagyszelmencen játszódik. A két települést a második világháború végén választottak szét. A darab egy lakodalommal kezdődik, amelyről a vőlegényt a gulágra viszik.

A főigazgató azt is elmondta, az emlékévben az átlagosnál többször látogat majd el a társulat a külhoni területekre, illetve önálló estekkel is készülnek például a kanadai magyaroknak. Hozzátette: Zsuráfszky Zoltánnal, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti igazgatójával szeretnének tető alá hozni egy közös gálaműsort is. Mindemellett Psalmus Hungaricus címmel Tria­non-verskoncertet is rendeznek majd a Nemzetiben, amelynek első részé­ben zömmel az 1920-as években született versek és prózák hangzanak el, a másodikban pedig a rendszerváltozás után született, hazafias tematikájú szövegeket adnak elő. Az Erdélyi Helikon irodalmi csopor­tosulásra és a hozzá kapcsolódó mozgalomra, amelynek Wass Albert is tagja volt, műsorral emlékeznek majd, A hontalanság hitvallása elnevezéssel. A programsorozat kiegészítéseképp az évad további részében a teátrum két folyóiratában, a Nemzeti Magazinban és a Szcenáriumban tematikus cikksorozat jelenik meg a határon túli magyar társulatokról.