Kultúra

Öt éven át győzködték a viski presbitériumot

Diószegi László: A magyar középkori műemlékállomány legnagyobb része ma a határainkon túli területeken található, ezek felkutatása és helyreállítása több évtizedes feladat

A határon túli magyar szakrális és történelmi épületek Rómer Flóris Terv keretei között történő felújításának, megmentésének koordinációját évek óta a Teleki László Alapítvány végzi. Az idén elvégzett munkákról és a jövő évi tervekről Diószegi Lászlót, a Teleki Alapítvány igazgatóját kérdeztük.

Öt éven át győzködték a viski presbitériumot
„Próbáljuk elérni a műemlékvédelem iránt érdeklődő turistákat”
Fotó: Teleki László Alapítvány

– A 2019-es esztendőben hozzávetőlegesen hány épület munkálatait fejezték be, és hány olyan van, ahol akár tervezés szintjén is, de megindult a munka?

– Tizennyolc épület esetében restaurálási, negyvenegy esetben építészeti, tizenegy esetben kutatási, tervezési munkálatok kezdődtek el, valamint öt teljes körű helyreállítás ünnepélyes átadása történt meg 2019-ben. Ezek közül hadd említsem meg a kárpátaljai Técső református templomát, Erdélyben
a kökösi és a sepsikilyéni unitárius templomot, a Gidófalván és Visken megtalált freskók kibontását, illetve a Rómer Flóris Terv vis maior alapjából ideiglenesen pótolt bethlenszentmiklósi templomtornyot, amely rövidzárlat okozta tűzben égett le október elején.

– A terv indulása óta hozzávetőlegesen hány épület újult meg?

– A magyar állam által elindított Rómer Flóris Terv támogatásával 2016 és 2019 között a Teleki László Alapítvány lebonyolításában csaknem százötven épületen történtek kutatási, dokumentálási, felújítási munkálatok.

– Hogyan történik a helyszínek kiválasztása?

– Állandó kapcsolatban vagyunk a határainkon túli magyar történelmi egyházak püspökségeivel, műemléki-építészeti munkatársaival. Minden év októberében bekérjük a helyreállításra javasolt objektumok listáját. Ugyanígy kapcsolatban vagyunk határainkon túli műemlékes szakemberekkel, akiktől szintén kérünk javaslatot. A fentieken kívül munkatársaink állandóan a terepen vannak, az ő javaslataikat is szem előtt tartjuk. A javasolt objektumok kiválasztása során figyelembe vesszük az épületek műemléki értékét, a gyülekezetek egyéb lehetőségét a felújításra és a helyreállítás forrásigényének nagyságrendjét.

– Hogyan viszonyulnak a román hivatalok a munkához?

– Az elmúlt években nem tapasztaltunk a magyar műemlékekkel kapcsolatosan semmilyen ellenérzést, a munkánkat nem nehezítették. Ugyanakkor a romániai engedélyezési eljárások nagyon szigorúak, időigényesek, sokszor következetlenek.

– A szórványterületeken a helyi magyar lakosság nélkül nincsenek veszélyben ezek a felújítások?

– A szórványterületen különösen nagy figyelmet kell fordítani a műemléki felújítások fenntarthatóságára, erre több lehetőséget is látunk: folyamatosan monitorozzuk a helyreállított objektumokat. Fontos a szórványlelkészekkel való intenzív kapcsolattartás is. Próbáljuk elérni a műemlékvédelem iránt érdeklődő turistákat, felkelteni a figyelmüket templomútvonalak szervezésével. Ha havonta néhány látogató megfordul egy szórványban lévő templomban, már növekszik az esély a romlás megakadályozására.

– Nagyon jó kezdeményezés az alapítvány honlapján három részben ismertetett templomút is. Látnak rá esélyt, hogy ez bekerül a köztudatba?

– Nagy lehetőséget látunk a templomútvonalak kialakításában és elterjesztésében, meggyőződésünk, hogy ez egyik fontos eszköze lesz a fenntarthatóság biztosításának.

– A técsői felújításról Káldi Gyula építész nemrég azt mondta lapunknak: innen szép nyerni. És nyertek. Önnek melyik elvégzett vagy elkezdett munka áll a legközelebb a szívéhez?

– Öt éven keresztül próbáltuk meggyőzni a freskófeltárástól mereven elzárkózó viski presbitériumot, ez idén tavasszal végre sikerült. A művészettörténeti szenzációnak számító feltárás megtörtént, örömünkre a gyülekezet egyre több tagja nemcsak elfogadja a templomot díszítő kvalitásos freskók látványát, hanem büszke is rá.

– Mekkora munka áll még az alapítvány és a magyar állam előtt?

– A magyar vonatkozású középkori műemlékállomány legnagyobb része ma a határainkon túli területeken található, ezen értékek felkutatása és helyreállítása több évtizedes feladat. Jelenlegi forrásaink nem elegendőek a világi emlékekkel kapcsolatos munkálatok megkezdésére, pedig a külhoni magyar kastélyok, várak, udvarházak helyreállítása is nagyon fontos lenne.

Kapcsolódó írásaink