Abszurd dráma a Rákosi-korszakról

A film díszbemutatóját december közepén tartották a Corvin moziban, és az alkotás már a rangos goai filmfesztiválon is nagy sikert aratott. Az igaz történet alapján készült alkotást Szüts Miklós festőművész gyerekkori emlékei ihlették. A különös történetre a forgatókönyvíró, Vörös András talált rá, amikor a Rákosi-korszak eseményeit kutatta: felfedezte az interneten azt a videót, amelyben Szüts Miklós édesanyja meséli el családi történetüket. Ezután az egyre abszurdabb fordulatokban bővelkedő történetet levéltári kutatásokkal egészítette ki.

A Foglyok azt mutatja be száz percben, miként vadászott az államhatalom azokra, akik megszöktek a recski kényszermunkatáborból, illetve miként telepedett rá a kisember életére. A majdhogynem végig egy helyszínen, egy budapesti polgári lakásban játszódó történet középpontjában a Gaál család áll, akiknek egyik pillanatról a másikra borul fel az életük 1951 nyarán, amikor otthonukba ávósok költöznek. A csengőfrász korában egyszer csak rájuk tör két idegen öltönyös alak, akik egy férfiról mutogatnak fényképet, ám senki nem tudja, ki van a fotón. Ezt az önmagában abszurd helyzetet Vörös András még tovább fokozza azzal, hogy bárki, aki a lakásba beteszi a lábát, fogollyá válik. A forgatókönyv kitűnő, a dialógusok igazán erősek, sőt olykor olyan jeleneteket látunk, mintha Örkény egyperceseibe csöppentünk volna.

Elsőként Elza (Sodró Eliza) esik fogságba, aki nővére, Ilona (Szamosi Zsófia) keresésére indul, ugyanis a nő nem ment be a munkahelyére dolgozni. Ám az, hogy a család saját otthonában esik csapdába, és valami nincs rendben körülöttük, másoknak is feltűnik. Így amint bekopogtatnak a gyanútlan kíváncsiskodók, azonnal rabok lesznek – méghozzá határozatlan ideig. A családfők, Szamosi Zsófia és Fekete Ernő próbálják higgadtan kezelni a történteket, a férfi még azt a kérdést is felteszi a film végén, vajon mikor jön el az az idő, amikor mindezen nevetni lehet. Jászberényi Gábor és Lengyel Ferenc zseniálisak az államhatalom őreinek szerepében, noha a film legemlékezetesebb alakítása Molnár Levente nevéhez fűződik, aki a kommunista terror hiteles, alakoskodó megtestesítője. A film végére zsúfolásig megtelik a lakás a szomszédokkal, a rokonokkal, a házmesterrel és a fura albérlővel. Mindezt pedig csak tovább erősíti, hogy senki nem tudja, nem érti, miért történik mindez. És többek közt ez a nem tudás teremti meg a dráma nyomasztó légkörét.

A színészek nagyszerű játékán túl ki kell emelnünk Valcz Gábor látvány-, valamint Sinkovics Judit jelmeztervező munkáját, hiszen a ruhák, a lakásbelső, a díszletek és az utcai képek korfestése lenyűgöző. A film egyébként attól működik, hogy a rendező ügyesen egyensúlyoz a komédia és a történelmi dráma között, valamint remek színészi gárdát sikerült összeválogatnia. A különböző karakterek – bár kissé sablonosak – képesek nevettetni és nevetni, ami nagy erénye a filmnek.

Deák Kristóf ezzel az alkotással bebizonyította, hogy nemcsak rövid-, hanem játékfilmet is tud rendezni, amelyet ma este 19.40-től a Duna Televízión láthatnak, majd egy héten át a MédiaKlikk online felületén is megnézhetnek, valamint néhány moziban is vetítik majd.

Foglyok
Magyar dráma, 100 perc, 2019
Rendező: Deák Kristóf
10/8