Kultúra

Szigetvár a vitézség szimbóluma

Szulejmán szultán ismertsége révén a Zrínyi-hagyományt is módunkban áll újrapozicionálni a világban

Véget ért az utóbbi évek legnagyobb törökkor-történeti projektje, amelynek során azonosították Szulejmán szultán első, Szigetvár melletti sírhelyét. A kutatás eredményeit bemutató zárókonferen­cián ismertették hét év legfontosabb felfedezéseit.

Szigetvár a vitézség szimbóluma
Több mint százan dolgoztak az utóbbi évek legnagyobb régészeti projektjén
Fotó: Szigetvár-kutatócsoport webold

A szigetvári Türbe-kutatás az egyik legjobban hasznosuló kormányzati támogatás volt, amelyet történettudományi és régészeti felhasználásra szántak, eredményei nemcsak a szakma, de a közvéle­mény számára is jól ismertek – mondta tegnap Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára a Szulejmán szultán zarándokvárosának kutatása 2012–2019 című projektzáró konferencián Budapesten.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpontban (BTK) tartott tanácskozáson Latorcai Csaba kiemelte: amikor a kormány a kutatás támogatásáról döntött, nem csak a jól ismert történelmi eseményekre és Szigetvár városára gondolt. Az 1566-os hadjárat, Zrínyi Miklós és Szulejmán nem csupán a nemzeti identitás szempontjából fontos: „Szigetvár szimbólum, a vitézség szimbóluma” – mondta, kiemelve, hogy a várvédő Zrínyi Miklóst sokáig a magyar hősiességgel azonosították. Az államtitkár jelezte, Szigetvár éppen szimbólum jellege miatt régóta megérdemelne egy múzeumot.

Őri László, a Baranya Megyei Közgyűlés fideszes elnöke köszöntőjében kiemelte: az elmúlt években a szigetvári kutatások miatt a történettudomány legjelesebb képviselői fordultak meg Baranyában, ráirányítva a figyelmet ezzel az ország határainál fekvő, elmaradottabb térségre is.

Hóvári János kormánymegbízott, a Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566 emlékév bizottsági elnöke és korábbi törökországi nagykövet előadásában elmondta, a hétéves kutatási folyamatban annyi kiemelkedő eredmény született, hogy a kutatók – közel száz szakember – eredményei évtizedek múlva is cselekvésre ösztönöznek majd. Az eredmények között említette Szulejmán türbéjének pontos lokalizálását, az építés­történeti kronológiát, a muszlim zarándokhely jelentőségét és a helyi magyar nemzeti emlékezetkultúra csomópontjait. Fodor Pálra, a BTK igazgatójára hivatkozva kiemelte, hogy Szulejmán szultán ismertsége révén a Zrínyi-hagyományt is módunkban áll újrapozicionálni a  világban.

Pap Norbert, a Pécsi Egyetem professzora, egyben a kutatás veze­tője a kutatási beszámolóban sorra vette és megválaszolta a kutatás számára eddig nyitott kérdéseket a szulejmáni sírhelyről: az alapítás körülményeit, a zarándokközpont felépítését, a turbéki lakosságot, végül pedig azt, hogyan pusztult el az unikális oszmán település. Utóbbi kapcsán egy friss eredményről is beszámolt: a projekt egyik kutatója nem régen találta meg azt a tanúvallomási jegyzőkönyvet, amely alapján rekonstruálható, hogy a török alóli visszafoglaló háború idején miként semmisült meg Turbék. A konferencia ezután három szekcióban foglalkozott az 1566-os hadjárat történetével, a 2013 és 2019 közötti feltárások eredményével, és a Szulejmán Türbe Kulturális Turisztikai Központ terveivel.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom