Kultúra

Az igazságkereső misszionárius

Szakály Sándor új, történelmünkről szóló kötete személyes hangú beszélgetéseket is tartalmaz

Általános tapasztalat szerint a történelemhez és a futballhoz hazánkban mindenki jobban ért, mint a szakember, ezért a tudományos ismeretterjesztés sziszifuszi munka, vallja Szakály Sándor, akit négy évtizede tartó történészi pályája során mindig az anyai nagyapjától kapott intelem vezérelt: „Kisfiam, ha igazad van, akkor se hagyd magad, ha fát vágnak a hátadon!”

Az igazságkereső misszionárius
Fotó: MH

A VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója a történelem kutatásában, oktatásában a múlt hiteles, ellenőrizhető forrásokra és adatokra épülő megismerését és megismertetését tartja hivatásának. Úgy véli, a történelmi eseményeket és személyeket is lehet többféleképpen megközelíteni, értelmezni, de a tényeket nem szabad sem átírni, sem elhallgatni.

Tudjuk, ez volt az 1945 utáni évtizedekben a pártos történetírás jellemző gyakorlata, kiváltképpen a huszadik századot illetően. Ezért választotta munkatársaival a 2014 elején megalakult VERITAS Intézet jelmondatául Deák Ferenc híres szállóigéjét: „Hazudni nem szabad”. Úriember nem hazudik, s a történész is lehet úriember, ami Szakály szerint nem jobb- vagy baloldali kategória – azt jelenti, hogy „mindenkinek lehet véleménye, de az érvek ellen érveket, a tények ellen tényeket, az adatok ellen adatokat soroljon”. Ő nem akarja ráerőltetni a véleményét a tőle eltérően gondolkodókra, csupán azt kéri, hogy kezdjük el tisztelni a tényeket.

Eddig nem vagy nem jól ismert történelmi tények, adatok sokaságát tartalmazza Szakály Sándor új, Történelmünkről – hosszabban, rövidebben című könyve is, amelyben mintegy negyven, 2015 és 2018 között megjelent tanulmánya, cikke és interjúja olvasható. A legtöbb írás a magyarság 1918 és 1956 közötti zivataros évtizedeinek máig (talán soha le nem záruló) viták kereszttüzében álló eseményeit és fontos szereplőit helyezi új megvilágításba. Mivel sokáig hadtörténészként dolgozott, sok írás „kényes” témája a magyar királyi honvédség és annak vezetői, az első és a második világháború, 1918–19, továbbá a két háború közötti korszak vezető politikusai, élükön Horthy Miklóssal, emellett a kommunista rendszer és az 1956-os forradalom és szabadságharc „fehér foltjai”.

A kötetben több személyes hangú, tanulságos beszélgetés is szerepel, amelyekből megismerhetjük családját, a törökkoppányi suszter fiából az egyik legismertebb és legnépszerűbb magyar történésszé vált tudós és közéleti szereplő fordulatokban gazdag életútját, történészi gondolkodásmódját és roppant szerteágazó életművét. A kutatás, oktatás, tudományos ismeretterjesztés, szerkesztőbizottsági és intézetvezetési feladatok mellett számos szakmai, tudományos és társadalmi szervezet vezető tisztségviselőjeként is dolgozik, s évtizedek óta járja az országot, az egész Kárpát-medencét és a nagyvilág magyarlakta részeit. A csodával határos, hogy mennyi mindenre jut ideje és ereje. Igaza lehet Boross Péter volt miniszterelnöknek, aki a kötet ajánlásában igazságkereső misszionáriusnak nevezi, aki szolgálatot vállalt egy igazabb múlt­ismeret, magyar azonosságtudat és nemzeti önérzet kialakításáért.

Isten éltesse a hatvannegyedik születésnapját ma ünneplő Szakály Sándort, és mint lapunk szerzőjének is azt kívánjuk, még sokáig folytassa igazságkereső misszióját!

Szakály Sándor: Történelmünkről – hosszabban, rövidebben
Szakály Sándor: Történelmünkről – hosszabban, rövidebben
Fotó: MH

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom