Kultúra

Víziváros tizenegy hajdanvolt tornya

A török időkben dzsámi, mecset és fürdő lett a vároldal egyházi épületeinek köveiből, de Rákosi Mátyás sem nézte jó szemmel a Szent Anna-templom tornyait a Parlamentből

Ha nem vonultak volna át a városrészen oly gyakran a történelem viharai, ma tizenegy templom és kápolna tornya nyúlna az ég felé a Vízivárosban. Ezekről a nyom nélkül eltűnt épületekről láthatunk kiállítást a Várnegyed Galériában.

Víziváros tizenegy hajdanvolt tornya
A tárlaton megidézett városrész IV. Bélának köszönheti a létezését
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A Víziváros tornyai – Keresztény egyházak a budai Vízivárosban egykor és most című, Benda Judit és Koltai András által rendezett tárlat akkurátusan, mégis közérthető módon tárja a látogató elé a letűnt vízivárosi, vagy ahogy régen hívták, a váraljai világot, amely IV. Béla rendelkezésének köszönhette a létezé­sét, hiszen a második honalapító volt az, akinek parancsára várat és várost emeltek a Várhegyen. Hogy aztán ez a város hamarosan leért a Dunáig, azt polgárainak és a kereskedelemnek köszönhette, amelynek fő ütőerét akkor a Duna jelentette. A mostani Fő utca helyén futó Hosszú utca volt a kereskedelem központja, a hajókról kirakott áru a mai Corvin téren álló hatalmas csarnokban és persze a környék kisebb boltjaiban talált gazdára. A templomok is a Hosszú utcára és erre merőleges, a mostani Hattyú és Csalogány utca helyén futó útra vagy ezek közelébe épültek. A Hosszú utca déli szakaszához közel, a mostani Szalag utca környékén állt például az első vértanúról, Szent Istvánról elnevezett templom, amelyet valamikor a 13. század közepén emeltek ágostonrendi szerzetesek. Mellé természetesen kolostor is épült, volt tehát miből építőanyagot nyernie 1550 körül Tojgun budai pasának, aki a nevét megörökítendő dzsámit és fürdőt is építtetett Isten és a szerzetesek hajlékaiból. Hogy aztán 1541-ben, Buda megszállásakor a török talált-e itt valakit a váraljaiak által csak fekete barátoknak nevezett ágostonrendiek közül, azt nem lehet tudni. Az biztos, hogy a templom és a rendház mellett kis temetőjük is volt kápolnával és osszáriummal, csontkamrával. Aztán szinte minden az enyészeté lett, de a templom északi kapuját most a Szalag utca 17–19. számok alatt lévő irodaházban nézheti meg az érdeklődő.

Még ennyi sem maradt a Nagy Lajos királyunk idején, 1350 körül emelt Krisztus Teste kápolnából és a mellette lévő temetőből, amely Mária Magdaléna egyházként szerepel A magyarok krónikájában, Thuróczi János 1488-ban megjelent művében. A krónika szerint ide vitték titokban eltemetni Szent Mihály lován az 1457. március 15-én lefejezett Hunyadi Lászlót. Itt volt a hagyomány szerint az árulók és gyilkosok nyughelye, itt temették el az éppen megkoronázott Zsigmondra törő Hédervári Kont Istvánt és szintúgy lefejezett harminckét összeesküvő társát. A vélhetően egyhajós kápolnát a Mária tér és a Kagyló lépcső környékén keresnék a szakemberek, itt állt ugyanis a köveiből Szürmeli Hodzsa által emelt mecset. Amit pedig Domenico Fontana, a rézmetsző ábrázolt az 1686-os visszavétel után készült, Budát mutató aprólékos munkáján. Az biztos, hogy az 1700-as évek elején már a mecsetnek sincs nyoma, építőanyagát minden bizonnyal beépítették a környék házaiba.

Hogy aztán ne csak a romboláson, elmúláson borongjunk, itt van a mai Batthyány, a hajdani Bomba téren álló Szent Anna-templom, ami a mai napig meghatározó eleme a Duna budai partjának. Talán ezért is szúrta a szemét a Parlament épületéből arra tekintgető Rákosi Mátyásnak, de a jezsuiták egykori, 25 éven át épített temploma ma is hirdeti Isten dicsőségét. A helyén valamikor A horgonyhoz (Zum Anker) nevű fogadó állt, ezt vette meg a város 1724-ben, hogy az emeleti szobákba jezsuiták költözhessenek, a földszinti ivó pedig kápolnává magasztosuljon. De ezt csak ideiglenes megoldás­nak szánták a német, magyar és szlovák nyelven is prédikáló barátok. Akik 1740-ben a cseh Hamon Kristófot bízták meg a kéttornyú barokk templom építésével.  Az építész halála után a brünni Nöpauer Máté folytatta a munkát, de a jezsuiták csak nyolc évig tudhatták a magukénak az impozáns épületet, mert 1773-ban feloszlatták a rendet. Így Krisztus katonái mint egyszerű egyházmegyés papok folytatták itt a lelkekért végzett munkát. S mivel közel van a Duna, hát 1838-ban a nagy árvíz magával is vitte a Szent Anna-templom (hatból) négy mellékoltárát. A Vár 1945-ös ostromát is megsínylette az épület, amely aztán (Rákosi nagy bosszúságára) 1959-re épült újjá. A tárlat tablói mellett vízivárosi templomokból származó szertartási tárgyakat láthatunk a tárlókban, a falakon pedig korabeli festmények és fotográfiák is várják november 23-ig a látogatót.

Kapcsolódó írásaink

Ortodox térfoglalás

ĀA görögkeleti egyház aranyfüsttel kendőzött, vasbeton segélykiáltása az a templomépítő roham, amelyet objektíve célkeresztjébe vett Bánhegyesy Antal fényképész - GALÉRIA

Barbizontól a Balaton éltető vizéig

ĀMűvészeti irányzatokon átívelő kiállítás látható a Vaszary Galériában – A nagyszabású tárlat egyik szenzációja Benczúr Gyula most restaurált, Starnbergi tó című festménye

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom