Kultúra

Kutatás a krisztusi ereklyék után

A titok tanúi című kötetnek novemberben három bemutatója is lesz Magyarországon

Nem mindennapi könyvet, rendhagyó oknyomozó munkát, páratlanul gazdagon dokumentált és kivételesen igényes kivitelű albumot jelentetett meg A titok tanúi címmel a Kairosz Kiadó.

Jézus földi létének tárgyi bizonyítékait, az európai történelmen át megőrzött, ma is felmutatható ereklyéit, relikviáit kutatta fel Torinótól Dahlemen át a Szentföldig Grzegorz Górny lengyel újságíró, televíziós szerkesztő és Janusz Rosikoń fotóművész. Ez a munka több tucat utazás krónikája térben és időben, több száz beszélgetés, több ezer fotó és dokumentum kíséretében, Krisztus korától napjainkig.

Górny nemcsak leírja a relikviák történetét, könyvében tömegével idézi, ismerteti azon tudósok, kutatók munkásságát és tudományos eredményeit is, akik behatóan vizsgálták e különleges tárgyak összetételét, korát, tulajdonságait. A könyvben arra kapunk választ, hogy mi lett a sorsuk a Megváltóhoz, a szenvedéséhez és a kereszthalálához kapcsolódó tárgyi emlékeknek Európa-szerte és a Közel-Keleten. A két lengyel szerző nyomozása feltárja, milyen ereklyéket tartottak számon Kr. után 33-tól 2017-ig, mi lett ezeknek a sorsa, elpusztultak vagy megőrizték őket, s megtekinthetőek-e valahol. Egy hiteles történettel ismerkedhetünk meg arról, hogy a tudománynak is szüksége van alázatra. A könyv magyar vonatkozásainak egyike, hogy a Krisztust leszúró Longinus nevű katona lándzsájának maradványát az a Dzsem herceg hozta el Konstantinápolyból, akit Mátyás király – a szultán ellen pártot ütő összeesküvőként – szövetségesévé kívánt tenni. Akad azonban több is.

A Széchényi Könyvtárban található, 12. századi Pray-kódexben a Jézus temetését ábrázoló miniatúrák, hasonló tulajdonságokat mutatnak, mint a torinói lepelre nyomódott képmás. További magyar szál az Anjou-kereszt szimbolikája. Nagy Lajos lányának, Lengyelország királynőjének, Szent Hedvignek köszönhetően a kettős kereszt lett I. Jagelló Ulászló, a róla elnevezett uralkodói dinasztia címere, amely a Litván Nagyfejedelemség címerében is megjelent. Ma olyan államok nemzeti címerében látható, mint Litvánia, Szlovákia és Magyarország. Krisztus keresztjének pedig egy darabja, mint azt a bencés hagyományból és a 15. századi lengyel krónikás, a Vitéz János pécsi püspökkel szoros kapcsolatot ápoló Jan Długosz krónikájából tudjuk, Szent István országából került Lengyelországba. Az ereklyét Szent Imre herceg adományozta az 1006-os alapítású Szent Kereszt-hegyi apátságnak.

Górny A titok tanúi című könyvének – amelyet eddig több nyelvre, köztük angolra, németre, olaszra és horvátra is lefordítottak – a közeljövőben három bemutatója is lesz Magyarországon, a szerző részvételével. Budapesten a Szent István-bazilika Mária termében, november 13-án 17 órakor, Debrecenben a Szent László Domonkos Plébánia Szent II. János Pál pápa termében, november 14-én 19 órai kezdettel, végül Szegeden, a Millenniumi Kávézóban, november 15-én 16.30 órakor.

A kitűnő előadói tehetséggel is megáldott szerzőtől ez alkalmakkor további részleteket megtudhatunk könyvének témájáról, valamint arról, hogy testvérnemzetünk mélyen és erősen őrzi keresztény gyökereit.

A titkok tanúi
A titkok tanúi
Fotó: MH

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom