A nemzet művésze Bodor Ádám és Czakó Gábor

A Nemzet Művésze cím ünnepélyes átadására immár hatodik alkalommal került sor tegnap, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) „születésnapján” a Pesti Vigadó dísztermében. Az elismerést öt évvel ezelőtt alapította az MMA kezdeményezésére az Országgyűlés. A magyar művészeti élet legmagasabb rangú elismerése már Kossuth-díjban részesített és 65. életévét betöltött művészeknek adható, a címet egyidejűleg legfeljebb hetven személy viselheti. A cím odaítéléséről a Nemzet Művésze Díj Bizottság dönt, amely testületet tizenegy Kossuth-díjas művész alkotja, elnöke Kubik Anna színművész. Döntésük alapján idén Bodor Ádám és Czakó Gábor írók csatlakozhatnak a nemzet művészeihez.

A díjátadón elsőként Vashegyi György, az MMA elnöke köszöntötte a kitüntetteket. „Az alázat előfeltétele minden nagy tettnek, aki feladatában elmélyül, megfeledkezik önmagáról” – idézte Pilinszky János sorait, hangsúlyozva, a Nemzet Művésze díj várományosait nem önös érdek vagy magamutogatás vezérli. „Őszinte alázattal tanítják a nemzetet, nyújtják át bölcsességüket, így teszik közkinccsé tehetségüket” –méltatta a két díjazottat Vashegyi. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt, hogy a magyar nemzet fennmaradásának, erős identitásának záloga az volt, hogy táplálkozni tudott ősei hagyományaiból, a keresztény értékekből és Európa kultúrájából. Beszédében azt hangsúlyozta: a magyar irodalom azért játszott fontos szerepet a nemzet történetében, mert mindig a magyar emberek életszemléletét, világlátását, törekvéseit fejezte ki. „Ezúttal két nagyszerű irodalmár veheti át a Nemzet Művésze díjat, amely nemcsak a kormány nagyrabecsülését, hanem az olvasóközönség tiszteletét és szeretetét is kifejezi” – köszöntötte a díjazottakat Kásler Miklós.

A lapunkban is rendszeresen publikáló Czakó Gábor Kossuth-díjas író a magyar irodalmat gyarapító szépírói életműve elismeréseként, nyelvrégészeti tevékenységéért és a humanista gondolkodás tanításának megbecsüléseként nyerte el a címet. „A kultúra hangja a csönd. A csönd az elmélyülés, a megrendülés, a fölébredés, a bekapcsolódás, a megébredés, a tisztaság, a bölcsesség hangja. A csöndben föltárul az emberi személy mélysége” – idézte fel gondolatait a méltatás. A Decsen 1942-ben született, keresztény látásmódját egész pályáján megőrző Czakó Gábor az elismerés átvételekor mély meghatottságáról beszélt. Elsősorban feleségének mondott köszönetet, aki munkájában és életében is társa.

Bodor Ádám Kossuth-díjas író az abszurd stíluselemekkel átszőtt, a kortárs magyar irodalmat gyarapító szépírói életműve elismeréseként vehette át a díjat. Amint laudációjában elhangzott, Bodor szerint a művészi alkotás egyik titka épp az, hogy keletkezésének mechanizmusa mások számára hozzáférhetetlen, mivel meghitt módon kötődik az alkotó személyiségéhez. Az 1936-ban Kolozsváron született, filmszerű novelláiról elhíresült író köszönőbeszédében elmondta: az elismerés mérföldkő alkotói pályáján, még akkor is, ha életútja vége felé tart már, a Nemzet Művésze díjra ezért egy boltív záróköveként tekint. Bodor Ádám köszönetet mondott a sorsnak, hogy Erdélyben születhetett, és ott élhette le élete felét, mert ez a természeti, történelmi, etnikai és kulturális sokszínűségéről ismert vidék egy életre ellátta olyan élményekkel, akkora ajándékkal, amely idáig elhozta.