Egy ellentmondásos életmű árnyalatai

Az elsodort falu című regény tette egy csapásra ismertté és híressé Szabó Dezsőt, aki a két világháború közti magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója volt. A Pesti Vigadóban rendezett kétnapos szimpózium az író életpályáját, filozófiai világképét, politikai eszmerendszerét, irodalomszemléletét, próza­poétikáját és az életmű hatástörténetét tekintette át.

Kovács Dávid történész Az elsodort falu helyét mutatta be a szerző életútjában hétfőn, arra keresve a választ, miben hozott újat, szemléleti váltást a regény Szabó Dezső világképében, politikai eszmerendszerében. Míg Monostori Imre irodalomtörténész Németh László és Szabó Dezső mindmáig feldolgozatlan kapcsolatrendszerét vázolta, addig Szabó Dezső és Ady Endre különös szellemi kapcsolatát tárgyalta Gróh Gáspár irodalomtörténész, kritikus. Mint rávilágított, Szabó Dezső hatásától, gondolkodásától elválaszthatatlan Ady életműve.

Az eszmecsere második napján Bartha Ákos történész Szabó Dezső pénzhez való viszonyát szemléltette egy esettanulmányon keresztül. Magyarázata szerint Szabó a Turul Szövetség debreceni szervezete által kezdeményezett 1934. november eleji előadásán egy nyilatkozatot olvasott fel, amelyben a politikailag is élesen bírált Bajcsy-Zsilinszky Endrét sikkasztással vádolta meg. A Féja Géza, Szabó Pál és József Attila segélyezésére is felhasznált zavaros pénzkiutalások okozták Szabó és Bajcsy-Zsilinszky vitáját. Bartha rámutatott, a konfliktus kiindulópontja a pénz volt, amellyel mindketten életük végéig hadilábon álltak.

Veszprémy László Bernát történész Szabó Dezső antiszemitizmusa új források tükrében című előadásában arra világított rá, hogy az íróról megannyi kép él az irodalomban. Szabó „forradalmi” Ady-nekrológjában írt arról, hogy a „kapitalizmus és szabad verseny halála a versenyre képtelen magyarnak”. A történész hangsúlyozta: az író elismerte a zsidóság tehetségét a kultúrában, a pénzügyi világban, cikkeiben, vidéki beszédeiben mégis komoly támadásokat fogalmazott meg ellenük. Majd úgy nyilatkozott, hogy tévesen ítélte meg őket, csupán a kapitalizmust támadta. Veszprémy szerint az író antiszemitizmusát életútja teljes egészében kell vizsgálni a források figyelembe vételével, és érdemes árnyalni a képet, hiszen felfogása időről időre változott.

Király István Szabó Dezső-képeiről Babus Antal irodalomtörténész tartott előadást. Király István a Kádár-rendszer egyik legbefolyásosabb, legfelkészültebb irodalomtörténésze, –politikusa volt, akinek világképét sárospataki diákéveiben három író formálta leginkább: Ady Endre, Németh László és Szabó Dezső. Az irodalomtörténész szerint Király, bár idomult a kommunista irodalompolitika elvárásaihoz, a maga módján mindegyikük mellett kitartott. Ő volt az, aki Szabó Dezsőt a rendszerváltozás hajnalán rehabilitálta, visszahozta az irodalomba.

A konferencia zárásaként Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára kiemelte: a tudományos eszmecsere Szabó Dezső szerteágazó életművét és kapcsolati hálóját vizsgálta. Mint rámutatott, Szabó Dezsőnek irányváltó, éppen annyira ellentmondásos életpálya adatott meg, amennyire kora az volt.