Kultúra

Emlékezés a legendára

Sára Sándor kéziratait, jegyzetfüzeteit és munkásságának más, eddig sosem látott dokumentumait mutatja be az Országos Széchényi Könyvtár kamaratárlata

A szeptember végén elhunyt legendás filmrendező, a Kossuth-nagydíjas Sára Sándor életművét mutatja be az a kamarakiállítás, amely nemrég nyílt az Országos Széchényi Könyvtárban. Az október 11-ig látogatható tárlaton filmes plakátok, stand- és werkfotók, portrék, valamint kéziratok idézik fel a kivételes életpálya legfontosabb állomásait.

Emlékezés a legendára
Sára Sándor-portrékat, valamint filmes stand- és werkfotókat is láthatunk
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Sára Sándor, a Kossuth-nagydíjjal és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező munkásságának állít meghitt és méltó emléket az a kamaratárlat, amelyet az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Katalógusterében nézhetünk meg. A kiállítás különlegessége, hogy bemutatja Sára operatőri, rendezői és fotóművészeti tevékenységének olyan emlé­keit is, amelyeket eddig nem láthattunk. Válogatást kapunk az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtárának standfotóiból, plakátjaiból, ám ezek a filmek nemcsak egy életút fontos állomásai, hanem a magyar filmtörténet mérföldkövei is egyben. Az intézmény Fénykép- és Diafilmtára számos, Sára Sándor által a könyvtárnak adományozott, valamint a személyéhez kapcsolódó fényképet őriz: ezeket is kiállították. Továbbá a Történeti Interjúk Tárában őrzött, 1996-os portréfilm is megemlékezik róla.

A bejárást azonban érdemes az életpálya ismertetőjével kezdeni. Mint írják, a magyar filmtörténet korszakos alkotója Turán született, gyerekkorától fényképezett, majd a Filmművészeti Főiskolán tanult. Az 1956-os forradalom alatt tagja volt a Főiskola Forradalmi Bizottságának, ezért pályája csak a hatvanas években kezdett felfelé ívelni. A Balázs Béla Stúdió alapító tagja volt, itt készítette úttörő rövidfilmjét 1962-ben, Cigányok címmel. Rövidfilmjeit és egész operatőri munkáját meghatározta a tanyasi életről és az elesett, sorsukra hagyott emberekről készült érzékeny, bensőséges képi világ.

Operatőrként hazánk legjelentősebb rendezőivel dolgozott együtt, mások mellett Gaál Istvánnal, Huszárik Zoltánnal, Radványi Gézával, Ranódy Lászlóval és Szabó Istvánnal. Eltérő szemlélet és stílus, erőteljes képi világ és kompozíciós módszerek jellemezték operatőri mun­káit, gondoljunk csak a Sodrásban, a Gyerekbetegségek, az Apa, a Tízezer nap vagy a Szindbád című filmekre.

Dokumentumfilmjei a kényszerűen elhallgatott legsúlyosabb tragédiákról, a 20. századi történelem diktatúráinak kiszolgáltatott, egyszerű emberek mérhetetlen szenvedéseiről tudósítottak.

A Krónika című dokumentumfilm-sorozata elsőként szólt a második magyar hadsereg tragikus sorsáról és indította el a tabunak számító múlt kibeszélését. Ezt követte a Gulágba hurcoltakról (Magyar nők a Gulágon) és a bukovinai székelyekről (Sír az út előttem) készült sorozata. Rendezőként hét nagyjátékfilmet forgatott, ezek közül többet Csoóri Sándor írói közreműködésével. Filmjei műfaji, gondolati és tematikai szempontból is nagyon sokfélék. Első nagyjátékfilmje, az 1968-as Feldobott kő önéletrajzi ihletésű, saját felnőtté válásáról szól. Történelmi témát dolgoz fel az 1978-as 80 huszár, amely a Kárpátokon átkelő, a szabadságharc megsegítésére induló huszároknak állít emléket.

A falon egymást követik a Sára Sándorról készített portrék és legjelentősebb operatőri munkáinak – a Szindbád, az Apa, a Tízezer nap, az Árvácska – plakátjai, stand- és werkfotói. De megtaláljuk a Feldobott kő és a 80 huszár albumait is. A Lapvélemények a Feldobott kőről című „plakát” pedig arról számol be, hogy a korabeli sajtó – többek között a Magyar Hírlap, a Népszabadság, az Élet és Irodalom vagy a Nők Lapja – miként vélekedett az alkotásról.

A kamaratárlaton kuriózumként láthatóak azok a kéziratok is, amelyeket Sára Sándor az OSZK-ra bízott, ezek között megtaláljuk jegyzetfüzeteit és a nála szerepekre jelentkezők leveleit is, amelyek a meghatározó és gazdag életpálya értékes kor- és filmtörténeti dokumentumai.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom