Kultúra
Restaurálás alatt a „barbár zseni” városmajori freskói
Nem akarják megfiatalítani, csak megtisztítják és konzerválják Aba-Novák falfestményeit
– Aba-Novák Vilmos, a Picasso által „barbár zseninek” nevezett festőművész egyik utolsó freskómunkája a Városmajori Jézus szíve-plébániatemplom mennyezete. Milyen technikával festett itt?
– A festmény hordozója a Városmajori Jézus szíve-plébániatemplom lapos tetejű, vasbeton szerkezete. Alapja az épület elkészültekor, 1933-ban sárgára színezett betonra felhordott, durvaszemcsés vakolat volt. Ezen található két, gipsz és mész keverékét tartalmazó réteg, amelybe még nedvesen, freskó technikával hordta fel a kikevert porfestéket, majd szekkóban, tehát a felületek megszáradása után fejezte be a munkát.
– Aba-Novák szakrális freskófestészete Jászszentandráson indult, a Városmajorig eljutva változott valamit a festői módszere?
– Azt hiszem, hogy a festői módszere, azaz hogy vázlatok sorával jutott el a színes tervig, majd 1:1 méretű kartonokat készített a kivitelezéshez, murális munkái (közvetlenül fal, mennyezet, vagy más állandó építészeti felület díszítését szolgáló alkotótevékenység – a szerk.) során végig megmaradt, a technikája azonban változott. Első falképét a szegedi Dömötör-toronyban, itáliai tapasztalatok alapján gipszvakolatra szekkó technikával készítette. A magas talajvíz és a magyarországi klíma ezt hamar kikezdte, így egy „kötényfalra” freskó technikával újra megfestette. A szegedi Hősök Kapuján betonfalra rögzített rabichálóra került a vakolat, ahol ismét freskó technikát alkalmazott. Ezt követően alakult ki az a szokása, hogy a száraz vakolat előnedvesítése után „száraz falra, nedves mészbe ágyazott színekkel, azaz secco fresco eljárással” készítette a műveit. Ez az utolsó, félbemaradt munkája, a pannonhalmi Millenniumi-kápolna árajánlatában is megjelenik.
– A kazettás mennyezet és a temp-lom adottságait figyelembe véve jól megoldotta a feladatot?
– Kihasználta az eredetileg vörösre festett gerendák adta rendszert, amelybe, mint több részre osztott ikonon a képmezők, vagy gótikus szárnyas oltáron elhelyezett történetek egymásutánja, úgy jelenik meg a teremtés napjainak bemutatása. A képek megfogalmazása visszautal a középkori mesélő, oktató jellegű Biblia pauperumok ábrázolásaira.
– Mivel magyarázható, hogy néha már fél évszázad elteltével sokszor alig kivehetők az alakok?
– A falfestmény egészére jellemző, hogy a felszíne porral szennyezett. Ennek egyik oka a mennyezet alatt kialakuló hőmérsékletkülönbségből adódó páralecsapódás, amely magához vonzza a levegőben szálló szemcséket és megköti a felületen. Ez természetes jelenségnek számít ennyi év elteltével, de jelentősen megváltoztatja a szín és tónus viszonyait a képeken. A falképeken látszólag legjelentősebb károkat a mennyezet beázása okozta, amelynek következtében a kórus felőli képek látványos pusztulása következett be. A szétterjedő esővíz az összes képet károsította, csak eddig még nem mindenütt keletkeztek hiányok a festékrétegben. A hatalmas kiterjedésű, felhólyagosodott és a mennyezetről lógó lemezesen leváló festékszigetek, a legkisebb érintésre le akarnak pottyanni. Munkánk során azonban a legnagyobb problémát az okozza, hogy a templom padlószintjéről csak piszkosnak vélt, de egységesnek látszó – a beázásoktól, második világháborús belövésektől közvetlenül nem érintett – felületeken is porlik a képek festékanyaga. Ez részben a páratartalom változására, részben pedig a festéstechnikára vezethető vissza. A szekkóban festett részek kötőanyaga idővel meggyengült, nem tapad megfelelően a felülethez. Ezek rögzítése és tisztítása nehéz, csak több lépcsőben elvégezhető feladat.
– Aba-Novák a freskófestészetben is kedvelte az erős, nyers színeket, a vad sárgát, zöldet és kéket. Hová lettek a Városmajori templom mennyezetéről az élénk színek?
– Ott vannak, csak nem láthatóak a szennyeződések és a megvilágítás hiányosságai miatt.
– Mi volt az elsődleges cél az önök restaurátori munkája során, az eredeti állapot visszaállítása?
– A képmezőkben, Aba-Novák festményeinek a beázások és belövések okozta hiányok nélküli állapotát állítjuk vissza, de nem tagadjuk le, hogy közben eltelt nyolcvan év. Nem akarjuk megfiatalítani, csak megtisztítjuk, konzerváljuk, és a sérülések okozta sebeket gyógyítjuk be. A festmény valahai megjelenését akkor közelítené meg legjobban, ha a képeket keretező gerendák vörös és szürke színezése is elkészülhetne.
– Fel tudta használni azokat a váz-latokat, amelyeket Aba-Novák készített ehhez a munkához?
– Ha a nagy hiányok rekonstrukciójára sor kerül, akkor biztosan tudjuk majd a művész által készített vázlatokat használni.
– Mikorra várható a mennyezetrekonstrukció befejezése?
– Jövőre tervezzük a folytatást, a befejezés pedig elsősorban pénz kérdése. Amennyiben a hívek adományai mellett sikerül más anyagi forrásokhoz is hozzájutnia az egyházközségnek, akár két év alatt is meg lehet oldani a teljes felület restaurálást.
