Országszerte tartanak megemlékezéseket a nemzeti gyásznapon

A központi rendezvények reggel a budapesti Kossuth téren kezdődnek, ahol ünnepélyesen felvonják, majd félárbócra engedik Magyarország lobogóját.

Az ünnepség a Fiumei úti sírkertben koszorúzással folytatódik. A Batthyány-mauzóleumnál beszédet mond Áder János köztársasági elnök és Tarlós István főpolgármester.

A sírkertben a nap folyamán idegenvezetéssel egybekötött rendkívüli történelemórán vehetnek részt azok, akik előzetesen regisztráltak az ismeretterjesztő rendezvényre.

A Batthyány-örökmécsesnél 10 és 18 óra között bárki mécsest gyújthat az aradi vértanúk emlékére.

Számos vidéki településen is tartanak megemlékezéseket, koszorúzásokat.

Emellett Szerbiában, Ukrajnában, Szlovákiában és a romániai Aradon is tartanak megemlékezést.

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának vezetőjére emlékeznek.

Katonai tiszteletadás mellett, Benkő Tibor honvédelmi miniszter jelenlétében ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján vasárnap reggel a Parlament előtti Kossuth téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.

A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység állományába tartozó Honvéd Díszzászlóalj végezte, a ceremónián közreműködött a Nemzeti Lovas Díszegység is.

A központi rendezvénysorozat délelőtt 10 órától a Fiumei úton, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódik, ahol Áder János köztársasági elnök és Tarlós István főpolgármester mond beszédet. Emellett a nemzeti sírkertben egész nap rendkívüli történelemórával, sétával várják a diákokat, érdeklődőket. A Batthyány-örökmécsnél 10 és 18 óra között lehet mécsest gyújtani.

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.

A magyarság megmaradásának az a titka, hogy „a sok pusztítás, vész után nemzetünk mindig felül tudott kerekedni mindenen” - hangsúlyozta Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke vasárnap Eleméren, Kiss Ernő altábornagy szülővárosában, ahol a 170 évvel ezelőtt mártírhalált halt aradi vértanúkra emlékeztek.

Hajnal Jenő megfogalmazása szerint gyakran hallani, hogy fogy a nemzet, hogy elfogy a délvidéki magyarság, de még mindig vannak elegen, akik kitartanak, és bíznak a megmaradásban.

A napokban több vajdasági településen is megemlékeztek az aradi vértanúkról. Adán 2011-ben állítottak emlékművet Damjanich Jánosnak. Fenyvesi Zoltán, a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke a helyszínen a Pannon RTV beszámolója szerint kiemelte: az aradi események jelentősége az, „hogy meg kell, hogy béküljünk néha egymással”. „Vannak ellentéteink, az ellentéteken felül kell emelkedni, és éppen Arad példája az, amikor lehet felemelkedni eseményeken” - fogalmazott. Elhangzott, a hősök példát mutatnak, azt láthatjuk, hogy a szabadságért áldozatokat kell hozni.

Zomborban megkoszorúzták Schweidel József mellszobrát, amelyet 2017-ben állítottak a honvéd vezérőrnagy szülővárosában. Zentán pedig Batthyány Lajos emléktáblájának tisztelegtek az emlékezők. Lázár Vilmos Nagybecskereken született, emlékét 2005 óta a Nagybecskereki Székesegyházban emléktábla őrzi, azóta minden évben koszorúzással és hangversennyel emlékeznek a magyar forradalom hőseire.

Több tucatnyi helyszínen - szinte minden nagyobb, magyarok által lakott településen - tartottak megemlékezéseket a nemzeti gyásznap alkalmából a Felvidéken vasárnap.

Pozsonyban délután fél kettőtől a megemlékezések hagyományos helyszínén, a kecskekapui temetőben, a vértanú halált halt báró, Jeszenák János a felvidéki ellenforradalmi csapatok ellen küzdő egységek kormánybiztosa illetve Rázga Pál evangélikus lelkész sírjánál idézték fel az aradi vértanúk és a szabadságharc emlékét. A hosszú évekig romló állapotban lévő síremléket az idén sikerült felújítani a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának 7 millió forintos támogatásának köszönhetően.

A legnagyobb felvidéki magyar közéleti és kulturális szervezet a Csemadok, Magyarország pozsonyi nagykövetsége valamint a Pozsonyi Magyar Intézet, és a Via Nova által szervezett rendezvényen egy-két százan vettek részt, köztük a felvidéki magyar politika és közélet számos szereplője is.

A rendezvény szónoka, Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke, beszédében a magyar történelem legfényesebb napjainak nevezve 1848-49-et, felidézte a szabadságharc néhány momentumát és az azt követő megtorlásokat, illetve beszélt az események és azok résztvevőinek felvidéki kötődéseiről is.

Bárdos hangsúlyozta: bár akkor a haladás felett győzött az elnyomás, a jogos harc nem volt és soha nem hiábavaló. Rámutatott: akkor egy jobb és igazságosabb társadalomért haltak meg a vértanúk, akik félelem nélkül cselekedtek, sokszor saját magukat is legyőzve, és ez az üzenet a mai napig hat, mert az ő mai felvidéki utódaiknak is erőt kell meríteniük az előttük álló küzdelmekhez.

Az aradi vértanúk napján Pozsonyban rendszerint megemlékeznek a pozsonyi vértanúkról is, vagyis azokra, akik a koronázó városban születettek vagy ott végezték ki őket.

A 13 aradi vértanú közül hárman születtek a Felvidéken, és maga a Pesten kivégzett Battyhány Lajos miniszterelnök is Pozsonyban született. Aulich Lajos, a szabadságharc utolsó hadügyminiszterenémet szülők gyermekeként ugyancsak Pozsonyban született, hamvai 1974 óta a vértanúk emlékoszlopa alatti kriptában nyugszanak. Lahner György aki később a hadügyminisztérium Tüzérségi és Felfegyverzési Osztályát vezette a Turóc megyei Necpálban (Necpaly) született, földi maradványait szintén az emlékoszlop kriptájában helyezték el. Dessewffy Arisztid aki a Felső-Magyarországi Hadtest parancsnoka volt, a Kassától nem messzi Ósvacsákányban (Cakanovce) született, földi maradványai 1850 óta a Dessewffyek margonyai birtokán nyugszanak.