Napdiagramtól a rostfolyamig

A Reök-palota nem először biztosít bemutatkozási teret a legfiatalabb hazai művészgeneráció számára, hiszen míg a korábbi években a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatóinak diplomakiállításának adott helyet, addig idén a felsőoktatási intézmény igen gazdag gyűjteményéből kapunk válogatást.

A szegedi szecessziós palota második emeleti kiállítótermeiben egymást követik a különleges kortárs művészeti alkotások. Azonnal megragadják a figyelmünket Kovács Gyula A. Napdiagram című munkái, amelyek csak úgy világítanak, valósággal izzanak a fehér falakon. Az általa írt részletes tájékoztatóból megtudjuk: érdeklődése a napfény rajzának változására fókuszál. Kovács, aki egyébként intermédia-művész mesterképzési szakon szerzett oklevelet, egy camera obscurát is létrehozott, s mint írja: a lyukkamerát a valós változások folyamatos leképezésére használja oly módon, hogy a folyamat egyedi jellemzők alapján rekonstruálható legyen – ennek eszköze egyébként a kör alapú filmdobozból épített kamera. A képrögzítés kulcsa a két eltérő sebességű mozgás: egyfelől az exponálás alatt lezajlott lassú változások, a légköri jelenségek megváltozása, a Nap és a Föld forgása, másfelől a jóval nagyobb sebességet képviselő kameramozgás. A kör alakú kamera a dinamizmust testesíti meg. Az ismertetőben arra is kitér, hogy a lyukkamera mozgása biztosítja a folyamatos leképzést és a viszonyrendszert. És ahhoz, hogy a végbement változásokat rögzíteni tudja, meg kell nyújtani az expozíciós időt. Ebben segít a forgás, amelynek hatására mindig máshol éri fény a nyersanyagot. Továbbá ennek köszönhető az olvashatóság, vagyis a kialakuló kép megfejthetősége, dekódolása.

A szemközti falon grafikákat látunk és mellette, a bal sarokban egy installációt, amely szekrényekből kikandikáló portrékat rejt. Agafina Anna grafikusművész Emlékenteriőr című munkái ezek. De legalább ennyire izgalmasak Végh Veronika grafikusművész tervei, aki a Fuga – Budapesti Építészeti Központ arculattervét készítette el. Innen egy hosszúkás terembe lépünk, ahol Combarro Petra Inez Batyu című szobrait látjuk szanaszét elhelyezve a terem különböző részein. A falon pedig mások mellett Kis Kata Linda, Sipos Boglárka és Varga Ádám Miklós különleges festményei kaptak helyet.

Egy kisebb térben láthatjuk Kopp Krisztina látványtervező munkáját, aki egy vegyes technikával készült, egyedi minidíszletet, illetve jelmeztervet is készített Esterházy Péter Mercedes-Benz című művéhez. Majd fentebb egészen meghökkentő, bizarr Zubor Kata hófehér jelmeze, akit Boris Vian francia író, költő, muzsikus Tajtékos napok című regénye ihletett meg.

A következő termekben számos festményt látunk, amelyek különféle technikákkal készültek. Domokos Berta Holdfogyatkozás, valamint Ború című képeit Matyus Dóra Operáció című festményei követik. Kakas Olívia Úton és Emlék című, absztrakt olajfestményeit pedig jól ellensúlyozzák Huszár Imre Derengés című, légies képei. Ám a tér leglátványosabb alkotása Molnár Tamás Antal Rostfolyam-sorozata: a három fatábla nemcsak a farostok kusza, természet alkotta mintázata, hanem a felület vésése miatt is különleges.

Az egy óra alatt bejárható tárlat végén még érdemes közelebbről szemügyre venni Baditz Gyula A hegy lehetősége című szobrát. A különböző méretű hegyláncok színben, formában és anyagban egyaránt a szenet idézik.