Kultúra

A lélekelemzéstől a teljes széthullásig

Csáth Géza, az érzékek írója száz éve hunyt el – Tízéves korától haláláig naplót vezetett

Száz éve ezen a napon halt meg Csáth Géza író, zenekritikus, orvos, a 20. század első évtizedében kibontakozó irodalmi modernség egyik legjelentősebb alakja. Az írónak a Petőfi Irodalmi Múzeumban megtekinthető kiállítás állít méltó emléket.

A lélekelemzéstől a teljes széthullásig
Csáth Géza hegedűművésznek készült, végülorvos, író, zenekritikus lett
Fotó: Wikipedia

„Az anyag, az érzékek írója volt, a testé, a fájdalomé, a gyönyöré, de mindenek felett annak a kísérletezésnek az írója, melybe belepusztul a test” – írta Csáth Gézáról Illés Endre drámaíró, műkritikus. Csáth Brenner József néven született 1887. február 13-án, jómódú szabadkai polgárcsaládban, unokabátyja Kosztolányi Dezső volt. A távirati iroda portréja szerint hegedűművésznek készült, érettségi után a pesti Zeneakadémiára jelentkezett, de elutasították, ekkor iratkozott be az orvostudományi egyetemre. Harmadéves korában a Budapesti Naplóhoz szegődött tárcaírónak és zenekritikusnak, 1908-tól a Nyugatban is megjelentek novellái, zenei tárgyú cikkei, első novelláskötetét is ebben az évben publikálta A varázsló kertje címmel.

Amikor 1909-ben lediplomázott, a neves elmegyógyász, Moravcsik Ernő vezette ideg- és elmeklinika gyakornoka lett. Itt szerzett élményei szervesen beépültek írásműveibe, elsők között foglalkozott a freudi pszichoanalízis elméletével.

Naplófolyamából tudjuk, hogy 1910. április 10-én, hajnali fél hatkor használt először morfiumot, mivel – tévesen – tüdőbajt diagnosztizáltak nála. A morfium pusztító szenvedélye lett, halálos öleléséből többé nem tudott szabadulni, hiába próbálkozott többször elvonókúrával.

Ótátrafüreden dolgozott fürdőorvosként, itt ismerte meg Jónás Olgát, akit 1913-ban feleségül vett. Ez az időszak művészi, orvosi tevékenységének csúcspontja: bemutatták a Janika és a Hamvazószerda című színdarabjait – utóbbit saját zenéjével –, megjelent a Délutáni álom című novelláskötete, a zenéhez köthető írásaiból válogató Zeneszerző­portrék, majd a hagyományos pszichiátria és pszichoanalízis szempontjait elegyítő elmeorvosi szakkönyve, Az elmebetegségek psychikus mechanismusa, amelyet később Egy elmebeteg nő naplója címmel adtak ki.

Az első világháború kitörésekor katonaorvosi szolgálatra hívták be, de betegsége miatt szabadságolták. Sikertelen gyógykezelés után a hajdúsági Földesen vállalt orvosi állást, 1917-ben végleg leszerelték. A vajdasági Regőcén lett körorvos, de testi-lelki állapota gyorsan romlott, 1919 tavaszán végleg összeroppant. A bajai kórház elmeosztályáról megszökött, hazagyalogolt Regőcére, lelőtte a feleségét, majd öngyilkosságot kísérelt meg. Ezután ismét Bajára, majd rokonai kérésére Szabadkára vitték. Innen is megszökött 1919. szeptember 11-én, Budapestre akart menni, de a szerb demarkációs vonalnál a katonák feltartóztatták. Dulakodás közben egy fiola gyorsan ölő mérget vett be. Azonnal meghalt.

Művei alapján több játékfilm (Horváték, A varázsló álma, A vörös Eszti) és Szász János rendezésében két mozifilm is készült: az Anyagyilkosság című novellából a Wittman fiúk 1997-ben, az Egy elmebeteg nő naplójából az Ópium – Egy elmebeteg nő naplója című filmdráma 2007-ben. Mindkét alkotás több rangos díjat nyert, utóbbi a 38. Magyar Filmszemlén négy díjat kapott.

Ahogy korábban a Petőfi Irodalmi Múzeum Csáth-kiállításáról lapunkban megírtuk, művészi tevékenységeit tízéves korától haláláig vezetett naplója foglalja keretbe, amely rajzokat és dallamtöredékeket is tartalmaz. Az utóbbi években a Magvető Kiadó gondozásában megjelent köteteket Szajbély Mihály és Molnár Eszter Edina Csáth-kutatók rendezték sajtó alá, amelyekből egy önmagát folyamatosan figyelő, elemző lélek rajzolódik ki. A 2020. május 31-ig megtekinthető, tizenhat éven felülieknek ajánlott kiállítás anyagából Csáth Géza arcélén túl egy álomszerű és nyomasztó világ bontakozik ki.

Kapcsolódó írásaink

Szinesztéziával megalkotott lélekábrázolás

ĀCsáth Géza halálának századik évfordulójára kiállítást rendezett a Petőfi Irodalmi Múzeum – A „hármas művész” élete és szomorú halála levelek, rajzok és fotók tükrében

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom