Bohém rapszódiák

Bősze Ádám műsorvezető emlékezteti a közönséget, hogy a MVM Zrt. először 2016-ban tartott ingyenes komolyzenei koncertet a fővárosban, azzal a céllal, hogy a fiatalok érdeklődését a klasszikus zene felé irányítsa. Azóta már hagyománya van a rendezvénysorozatnak, amelyet minden évben jótékony céllal rendeznek meg. Ezúttal sincsen ez másképpen: a színpadon Kóbor György, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója jelenti be, hogy a szavazás eredményeként a vállalat a támogatói jegyeladásokból származó teljes összeggel a mozgáskorlátozottak százait oktató és gondozó Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, EGYMI és Kollégiumot segíti. Miközben azon kapjuk magunkat, hogy a mellettünk ülő kellemes legyezését tévesen szél­fuvallatnak véljük az esti hőségben, Bősze a színpadra invitálja a koncert első fellépőjét, Balázs János zongoraművészt. A harmincévesen már Kossuth-díjjal kitüntetett zenész az est ötletgazdája és művészeti vezetője, az ő koncepciója mentén állt össze a műsor, amelynek központi eleme a műfajok közötti átjárás volt. Liszt Ferenc második Magyar rapszó­diájának előadása átgondolt, alázatos és leginkább szerfelett kvalitásos játékosról vall. Balázs János napjaink egyik legkifinomultabb komolyzenésze, aki pontosan tudja, miként kell kimérten, mégis érzékletesen, szélvész sebességgel verni a billentyűket, de úgy, hogy egy percig se lépjen ki a komolyzene határterületéről. Játéka közben leomlik és újjáépül a kupolás színpad felett magasodó neoreneszánsz templom – a fényjáték nem csak ennél a zeneműnél megragadó. A Queen brit rock-pop zenekar Bohe­mian Rhapsody dalá­ról köztudott, milyen aprólékos precizitással, gigászi kórust imitáló hangzással, klasszikus rock-pop, opera és heavy metal zenei építőelemekből állt össze, de arra senki sem gondolhatott, hogy akusztikus verzióban, egyetlen énekhang nélkül is ugyanolyan drámai erejű marad, mint Freddie Mercury tolmácsolásában. Márpedig Balázs János zongorajátéka Gyémánt Bálint gitárkíséretével, illetve Sárközy Lajos Junior Príma-díjas prímás és zenekara segítségével valami olyan csodát tesz a közönség elé, amelyet azoknak is meg kellene mutatni, akik nem élvezhették a szabadtéri hangversenyt. Páratlan hatást ér el, ahogyan a nagybőgő zizegése és az elektromos gitár lelkesítő beszéde tovaszáll az estében.

A koncepció értelmében nem csak klasszikus zenészek vesznek részt a gálakoncerten, így izgalmas kölcsönhatások valósulnak meg a különféle zenei stílusok képviselői között. Mindenképpen említésre méltó a fellépők közül Harcsa Veronika énekesnő előadása: Ella Fitzgerald Summertime című 30-as évekből származó dzsessz-sztenderdjébe saját technikai tárát segítségül híva képes friss vért ömleszteni. Miklósa Erika többek között a kedvelt argentin tangóopera, a María de Buenos Aires ismert áriájával, a Yo soy Maríával lép színpadra. A Kossuth-díjas szoprán páratlan hangi adottságai megfelelnek annak a követelménynek, amelyet ez a feszes ritmusú, egyebek mellett disszonáns hangokból álló zenemű megkíván, és egyenesen lubickol ifj. Johann Strauss nagyoperettje, A denevér Kacagóáriájában. A rátermett szobalány, Adél dalát pontosan úgy tolmácsolja, ahogyan az elvárható: az utolsó hang után egyszerűen szóhoz sem jutunk.

Arra, ahogyan Devich Gergely a gordonkát és Vigh Andrea a hárfát szólaltatja meg, nehéz nem felkapni a fejünket, Camille Saint-Saëns A hattyúja természetesen közönségsikert arat. A fellépők közös meglepetésprodukciójaként felcsendülő Tavaszi szél vizet áraszt kiváló megkoronázása az igazán élményszámba menő koncertnek.

Jákó Eszter: Kiemelten fontosnak tartjuk a fiatal tehetségek felkarolását és a hátrányos helyzetűek támogatását

Jákó Eszter, az MVM Zrt. kommunikációs igazgatója lapunknak elmondta, a negyedik innovatív, fúziós jellegű ZENERGIA-koncert szó szerint egységbe foglalta mindazon alapértékeket, amelyeket az MVM Csoport magáénak vall.

Forrás: MVM

– Az Magyar Villamos Művek Zrt. idén augusztusban immár negyedik alkalommal rendezte az MVM ZENERGIA-koncertet. Mi a hangversenysorozat legfőbb üzenete?

– Az MVM 2016-ban hívta életre az MVM ZENERGIA elnevezésű nagyszabású szabadtéri koncertjét, amelyet a jótékonyság mellett azzal a céllal hoztunk létre, hogy a komolyzenét közelebb hozzuk az emberekhez. Az idén negyedszer megrendezett esemény új, innovatív koncepcióval valósult meg, egyszerre volt hagyományőrző és modern. Megtartottuk a komolyzene és a jótékonyság hagyományát, miközben egy igazán eredeti fúziós tartalmat álmodtunk meg. A nagy klasszikusok: Mozart, Paganini, Liszt művei, vagy akár a Queen, a Margaret Island vagy Piaf számai új hangszerelésben, sőt, merőben szokatlan hangszereken és interpretációban szólaltak meg. A koncert teljes egészét átfogó fényfestés tette teljessé, amellyel a Bazilika épülete kapott új értelmezést és vált az élmény szerves részévé. Az MVM ZENERGIA-koncert szó szerint egységbe foglalja mindazon alapértékeket, amelyeket az MVM Csoport magáénak vall. Kiemelten fontosnak tartjuk a fiatal tehetségek elindításának felkarolását, akár zenéről, akár sportról legyen szó, a kultúra elérhetővé tételét, illetve a hátrányos helyzetűek támogatását. Bátran állíthatom, hogy az MVM ZENERGIA-koncerttel igazi értéket teremtettünk és felemelő nyáresti élményt hívtunk életre sok ezer néző számára.

– Konkrétan mire fordítják az eladott jegyekből befolyt bevételt?

– Nagy örömünkre szolgált, hogy az általunk kiválasztott három szervezetre több ezer szavazat érkezett az Mvmzenergia.hu oldalon. A koncepció része volt, hogy a honlap látogatói döntsék el, végül ki kapja a koncert teljes bevételét. A jegyárbevételből idén is egy jó ügyet, a Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, EGYMI és Kollégium áldozatos munkáját támogatjuk. Az összeg felhasználásáról az intézmény dönt, az ugyanakkor biztos, hogy jó helyre került és jó célokat szolgál az adományunk.

– Mi alapján választották ki a közreműködőket?

– A fellépőket a koncert kidolgozott koncepciója alapján választottuk ki, a tartalmi, szakmai kérdésekben természetesen a zeneművészet megkerülhetetlen művészeinek, szakértőinek véleményét is kikértük. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Jakobi Lászlónak és Balázs Jánosnak a kimagasló művészi tartalom megteremtéséért.

– Miért éppen a Szent István téren állították fel a színpadot?

– A Szent István-bazilika mint a budapesti belváros ikonikus helyszíne és csodálatos építészeti alkotása, illetve a tér mint a klasszikus és modern találkozási pontja adta magát, hogy a különleges fúziós koncert helyszíne legyen. Tökéletes helyszín egy ilyen nagyszabású szabadtéri koncerthez, nem is kívánhatnánk jobbat. Természetesen volt tervünk eső esetére is: rossz időben a Művészetek Palotájában került volna sor az eseményre.