Kukorica Jancsi új ruhában tér vissza a vászonra

A magyar egész estés animációs filmek gyártása a János vitézzel indult 1971–ben, amely Petőfi Sándor költő születésének 150. évforduló­jára készült el, Jankovics Marcell és Richly Zsolt tervezésében. Az elbeszélő költeményből készült filmet 1973. május 1-jén küldték moziforgalmazásba, a Filmarchívum és Filmlabor együttműködésében most megvalósult digitális felújítás képi és hangi aspektusokat is érintett. A rajzfilm-klasszikust a III. Budapesti Klasszikus Film Maraton szombati napján mutatták be az Uránia Filmszínházban tartott gálavetítésen, szeptember 19-től országos terjesztésben négy fővárosi filmszínház mellett számtalan vidéki mozi is műsorra tűzi.

Lapunk kérdésére a Kossuth-díjas grafikus-filmrendező arról beszélt, hogy a sikeres régi filmeket is utoléri az idő: a kópiák elöregednek, a negatívot restaurálni kell. „Az analóg technikával készült alkotásoknak lehetnek olyan képi hibái, amelyek idővel előjönnek. A film teljes körű, 4K felbontású restaurálása nem az én döntésem volt, de természetesen örömmel fogadtam. Csak azt sajnálom, hogy a digitalizálásnál nem tudnak mindig olyan mértékben törődni a hanggal, amely elvárható lenne, ezért most a hangsúlyok kicsit eltolódtak, a dallam részben elnyomja az emberi szólamokat. A film zeneszerzője, Gyulai Gaál János sajnos már tíz éve nincsen köztünk, a hangmérnököt, Bársony Pétert nem sikerült elérni, én pedig nem értek a zenéhez” – árulta el nevetve az alkotó. Hozzátette, a János vitéz a tizenegyedik általa rendezett munka volt, amelyet huszonkét hónap alatt készített el.

A film látványa a pop art, valamint a magyar népi díszítőművészet sajátos ötvözete, éppen képi világa és road movie–szerű cselekménye miatt szokták párhuzamba állítani az 1968–ban bemutatott Sárga tengeralattjáró című kultikus Beatles- filmmel, amelyben animáció és zene egyaránt keveredik. Jankovics lapunknak arról beszélt, mindig is vállalta  a gombafejűek Yellow Submarine és Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band című albumának zenéjére írt animációs film, illetve az általa készített Petőfi-adaptáció közötti összehasonlítást. „Inspirációt jelentett, s egyúttal el kell mondani: részben azért tetszett az a film, mert a Beatles a nemzedékem zenéjét szolgáltatta. De ez már csak természetes, mert hetvenhét éves vagyok, tehát egy évvel később születtem, mint John Lennon és Ringo Starr, Paul McCartney és George Harrison pedig valamivel fia­talabb nálam. Olyannyira komolyan gondoltam a rokonságot, hogy az eredeti szándékom az volt, hogy az Illés együttest kérem fel a János vitéz betétdalaira, de sajnos szóba sem jöhettek, mer akkoriban egy angliai interjú miatt le voltak tiltva” – idézte fel Jankovics. Szerinte egyébként a leglátványosabb egyezést a Sárga tengeralattjáró gonoszai és a János vitéz török basája mutatja, valamint az, hogy Heinz Edelmann német popművész mintájára jószerivel alulnézetből ábrázolta a juhászlegényből királlyá válás történetének szereplőit.

Jankovics Marcell lapunknak arról is beszélt, hogy Az ember tragédiá­ja című 2011-ben bemutatott nagyszabású Madách-animációja után a Toldi című elbeszélő költeményből készít rajzfilmet. „Az  MTVA jövő decemberben mutatja be, ti- zenkét részből és egy rövidebb előhangból áll. Szeretném elérni, hogy a televízió egyben vetítse, elvégre Arany János sem úgy írta meg a  mű-vet, hogy részletekben olvassuk. Erről most próbálunk egyeztetni. Egyébként annyit már elmondhatok: Széles Tamás színművész adja a hangját az összes szereplőnek, és egyszerűen állati jó, amit elért, mert minden figurának önálló, a többitől eltérő hangot talált ki” – mesélte.

Az alkotó legutóbbi képes albuma Trianon címmel a nyár elején jelent meg, a kötet legutóbbi bemutatóját a Budavári Könyvünnepen, vasár­nap tartották. Lapunknak úgy fogalmazott, az eddigi vélemények jószerivel privát természetűek, nem politikai jellegűek. „De ezzel nincsen baj, mert az igazán fontos az volt, hogy megjelenjék, minden más csak ráadás. Az, hogy az európai választások előtt senki nem akart beállni mögé, valahol érthető” – szögezte le.