Kultúra

Nem az a kérdés, kié Kafka

Minden anyagot digitalizálunk és hozzáférhetővé teszünk – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Stefan Litt, az Izraeli Nemzeti Könyvtár irodalmi gyűjteményének kurátora

Egy csaknem tíz évig tartó tárgyalássorozat végén Eva Hoffer pert vesztett Izrael Állammal szemben. A döntés értelmében az évtizedek óta családja birtokában lévő Franz Kafka-kéziratok – amelyeket édesanyja, Esther Hoffe Kafka barátjától és irodalmi örökösétől, Max Brodtól kapott – jogilag nem képezik a család tulajdonát, így azokat az Izraeli Nemzeti Könyvtárba szállították. Stefan Littet, az intézet archívumi szakértőjét, az irodalmi gyűjtemény kurátorát a per sajátosságai és a bírósági döntés okai mellett arról is kérdeztük, mit jelent mindez az író életművének feltérképezése és irodalomtudományi fogadtatása szempontjából.

Nem az a kérdés, kié Kafka
Kafka korábban soha sem látott rajzait mutatja a könyvtár archívumi szakértője
Fotó: AFP/Menahem Kahana

– Tudjuk, hogy Max Brod megemlítette az Izraeli Nemzeti Könyvtárat végrendeletében mint irodalmi hagyatékának lehetséges örökösét. Kafka kézirataira azonban – amelyeket korábban Esther Hoffénak ajándékozott – nem tért ki részletesen. Mi volt a fő ok, amiért úgy döntöttek, a könyvtárban van helye a kéziratoknak?

– Az Izraelben hozott bírósági határozatok rámutattak, hogy az ajándékozás gesztusa, amely során Brod a Kafka-kéziratokat átadta a titkárnőjének, nem volt megfelelő jogi szempontból. Következésképpen a kéziratok valójában soha sem képezték a Hoffe család tulajdonát. Ezután az a döntés született, hogy Max Brod vagyonának szerves részét képezik, és így a Nemzeti Könyvtárba szállították azokat.

– A média általában eléggé negatív képet festett Eva Hofféról. Benjamin Balint Kafka utolsó pere című, a tárgyalássorozatot bemutató könyvét olvasva úgy tűnik, a bírói döntés meglehetősen kegyetlen volt Evával. Mit gondol arról, hogy sokak szerint a könyvtárnak kárpótlást kellett volna fizetnie neki?

– Mint mondtam, a kéziratok és a levelek soha sem képezték a Hoffe család tulajdonát, így én azt gondolom, ez a kérdés tárgytalan. Mindemellett Eshter Hoffe korábban számos kéziratot, valamint Kafka és mások által Max Brodnak írt leveleket is értékesített. Azok alapján, amit tudni lehet az eladásokról, tekintélyes összegre tett így szert.

– Olvasta Benjamin Balint könyvét?

– Igen. Miközben írta, majd miután publikálta a könyvet, több alkalommal is jól elbeszélgettünk egymással. Alapos munka, bár inkább újságírói stílusban. Ha jól értettem azonban, nem veszi figyelembe azt a rendkívül fontos szempontot, hogy Kafka kéziratainak döntő többségét az oxfordi Bodleian Könyvtárban őrzik évtizedek óta. Ennél fogva a „Kié Kafka?” nem a megfelelő kérdés, amennyiben a tényeket vesszük figyelembe. Valamint a könyv címe is félrevezető, hiszen sokkal inkább Brod örökségéről szól. A valamennyi eredeti, Kafkához köthető irat Brod örökségében nem több, mint a hagyaték öt százaléka, tehát a Kafka-szövegek jelentőségét messze eltúlozzák. Valójában mindössze három apró kéziratról, egy noteszről, Brodhoz írt levelekről, illetve rajzokról van szó. Eltekintve néhány rajzától és a héber nyelvet gyakorló írásaitól minden mást Max Brod már az ötvenes években publikált.

– A marbachi Német Irodalmi Archívum a tárgyalásokon azzal érvelt, tudományos szempontból az ő intézetük volna a legjobb választás. Mit gondol, az Izraeli Nemzeti Könyvtár innen nézve is a legjobb döntés volt?

– A legjobb döntés volt, hogy ezeket a kéziratokat nyilvános intézményben kell elhelyezni, a bírósági döntés értelmében ez pedig a Nemzeti Könyvtár lett. Max Brod élete utolsó harminc évében Izraelben élt, és jelentős alakja volt az izraeli kultúrának. A német megszállás miatt 1939-ben el kellett hagynia szülőhazáját. Amikor Palesztinába emigrált, magával hozta az összes Kafka-kéziratot, ezáltal megmentve őket a németek elől, akik máskülönben megsemmisítették volna a szövegeket. Sok Izraelben élő ember számára ezek nagyon jó érvek arra, hogy úgy higgyék, történelmileg a legjobb megoldás volt Izraelben elhelyezni a Brod-hagyatékot, benne Kafka írásaival.

– Mit jelent ez a nemzetközi Kafka-recepció szempontjából?

– Sok kutató számára így egyszerűbbé válik az eredeti kéziratok vizsgálata. A Nemzeti Könyvtár már felvette a kapcsolatot kiadókkal és kutatókkal, akik érdeklődnek bizonyos anyagok publikálása, illetve tanulmányozása iránt. Minden Kafka-tételt digitalizálni fogunk, valamint hozzáférhetőek lesznek a nyilvánosság számára a könyvtár weboldalán.

Kapcsolódó írásaink

Egy irodalmi hagyaték hányatott sorsa

ĀBenjamin Balint amerikai oknyomozó újságíró könyve, a Kafka utolsó pere tűpontosan ismerteti, miként szerezte meg az Izraeli Nemzeti Múzeum a Kafka-örökséget

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom