Kultúra
Nem egyszerű a földi élet
A viking esete a diákhitellel – A különböző idősíkokból származók együttélése egyszerre probléma- és humorforrás

A régióban múlt héten debütált sorozat napjaink Oslójában játszódik, ahol az Oslo-fjordban fénynyalábok okozta váratlan villanások keletkeznek. Hamarosan kiderül, hogy a fura szerzetek, akiket a tenger fellökött, előző korokból származnak. A jelenség világméretű: kőkorszaki, viking kori, és újkori emberek kerültek át a mába. A valódi cselekmény az első időutazók felbukkanását követően indul, amikor már iparág szakosodott arra, hogy a múltbeliek igényeit kiszolgálja. Kommunák alkotta önálló utcák, letűnt ételeket kínáló éttermek, integrált oktatási rendszer alakult, az időutazás oka viszont továbbra sem tisztázott – senki nem emlékszik rá, miként került a 21. századba. A norvég Anne Bjørnstad és Eilif Skodvin szériája ezt a rejtélyt Alfhildr, az egykori viking harcoslány és első időutazóból lett rendőrtiszt, valamint Lars, a poszttraumás stressz szindrómás nyomozó kettősének segítségével próbálja felfejteni, az első rész tanúsága szerint kevés sikerrel és némi misztikummal.
A sorozatban mindenesetre jól működik a humor, aminek oka az alkotópáros vígjátékírói múltjában keresendő. A különböző idősíkokból származók együttélése nem lehet problémamentes, ezt mutatja például az a jelenet, amikor a férfias idomú, darabos léptű ex-harcos kiszáll a járőrkocsiból, hogy tépjen magának egy kis friss, harmatos mohát az utcán, amelyet vattaként használhat. Azt követően, hogy morózus társa felvilágosítja a higiéniáról, jó érzékkel csak annyit felel: „A diákhitel mellett nem telik vattára.” Csak örülhetünk neki, hogy a két főszereplő, az agyonfoglalkoztatottnak semmiképpen nem nevezhető, de televíziós munkákkal nevet szerző Nicolai Cleve Broch (Lars) és a Szárnyas fejvadász 2049 című látványos sci-fiből megismert Krista Kosonen (Alfhildr) jó párost alkot, mellesleg ők ketten önmagukban is izgalmas karakterek. Mivel az Észak számtalan egykori kultúráját és nyelvét a különböző sagák kiválóan dokumentálták, az alkotók mára eltűnt nyelveken is megszólaltathatták a különböző korokból érkezőket, amivel erősítették az időutazós filmeknél általában gyenge hitelességet.
Ez a karakteresen skandináv, borongós képi világú széria előnyére nemcsak a mai társadalmak differenciált működéséről és megannyi téren megjelenő előítéletességéről fogalmaz meg (talán karikírozott) állításokat, hanem arról is, hogy a földi élet nem olyan egyszerű, mint ahogyan ebben a mai világban hiszik. Meg arról, hogy a társadalmi konvenciók elég rugalmasak is lehetnek.
Időbevándorlók (Beforeigners)
norvég filmsorozat
Alkotók: Anne Bjørnstad és Eilif Skodvin
10/8
Moziba viszi az új Scorsese-filmet a Netflix
Exkluzív mozis forgalmazással debütál Martin Scorsese The Irishman című nagy költségvetésű Netflix-filmje, amely csak ezután kerül a streamingszolgáltató kínálatába. A Netflix kedden bejelentette, hogy a Robert De Niro, Al Pacino és Joe Pesci főszereplésével forgatott, Frank Sheeranról szóló maffiafilmet, amely szeptember 27-én mutatkozik be a New York-i Filmfesztiválon, november 1-jétől vetítik az észak-amerikai mozikban, és csak november 27-től lehet megtekinteni a streamingszolgáltatónál. Másnap közölték, a film játékideje 210 perc. Már csak azért is nagy várakozás előzi meg, mert fiatalító látványeffektusok segítségével De Niro és Pacino is évtizedekkel fiatalabbnak látszik majd egyes jelenetekben. A streamingszolgáltató tavaly kezdte el néhány filmjét elsőként moziban bemutatni, köztük volt Alfonso Cuarón Roma című alkotása, a Coen testvérektől a Buster Scruggs balladája és a Sandra Bullockkal forgatott Madarak a dobozban. Ősztől kibővítik ezt a stratégiát, egyes filmek akár négy hétig is láthatók majd a mozikban, írta az MTI.