Kultúra

Értékes Árpád-kori leletek

Törökkori kaszárnyát és palotaépületet tártak fel – Azonosíthatták II. András nyughelyét

Árpád-kori várat és egy tizenhetedik századi oszmán palotaépületet is feltártak azon az ásatáson, amely a közelmúltban zárult le a szolnoki művésztelep területén. Régészek feltárhatták II. András magyar király és felesége, Jolán királyné sírhelyét a bánsági Egresen.

Több tízezer lelet került elő az egykori szolnoki vár területén, vagyis a Szolnoki Művésztelepen a 2017. októberben kezdődött és a közelmúltban lezárult régészeti feltáráson – közölte a feltárásvezető régész tegnapelőtt. Kertész Róbert elmondta: nem számítottak ilyen jelentős leletekre. Példaként említette, hogy többek között azonosították az Árpád-kori várat nyugat felől övező vizes- árkot, amelynek legalsó szintjéről a Vatya-kultúra cseréptöredékei kerültek elő. A késő Árpád-kori rétegben egy pontkörökkel díszített bronz lófigurára bukkantak, fején madárral, amely egy két részből álló lakat egyik fele volt. Magyarországon nincs több ilyen tárgy. Részlegesen feltártak egy nagyméretű, 16-17. századi oszmán palotaépületet is. Az egyik szoba padlóján rézből készített sárkányplasztikát találtak.

Szolnok legrégebbi épülete a most előkerült, 16. század közepén épített, a királyi végvár időszakához kapcsolódó, 25-ször 9,6 méteres, főként kőből faragott, eredetileg kétszintes kaszárnya. A törö­kök által is használt épület 75-80 centiméter széles falai helyenként több mint három méter magasan megmaradtak, legmagasabb fala mintegy négy méteres.

Szalay Ferencnek, Szolnok polgármesterének tájékoztatása szerint egy száz négyzetméteres, teljes egészében alápincézett épületrészt alakítanak ki, amelyben a kaszárnyaépület maradványait mutatják be a közönségnek. Hozzátette: a száztizenöt éves Szolnoki Művésztelep fejlesztésének célja a meglevő művészeti és kulturális tevékenységekhez szükséges infrastruktúra biztosítása a műtermek, művészlakások és alkotóterek felújításával. Továbbá rendezvényteret, látványműtermeket, stúdiókat és parkolókat is kialakítanak.

Ugyancsak értékes leletre bukkant Langó Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója által vezetett régészcsoport. A kutató tegnap közölte az MTI-vel: a bánsági Egresen (Igris) állt ciszterci monostor területén végzett ásatások során megtalálhatták annak a két sírépítménynek az alapját, amelyben II. András magyar király és második hitvese, a Capeting-dinasztia Courtenay ágából származó Jolán királyné nyugodhatott.

Kapcsolódó írásaink