Kultúra

Szinyei Merse Pál alkotásaiból nyílik tárlat Nyíregyházán

A plen air festészet egyik európai és hazai úttörő festőjének, Szinyei Merse Pálnak (1845-1920) életművéből nyílik egy nyolcvan vázlatot, grafikát és festményt bemutató kiállítás pénteken Nyíregyházán.

Szinyei Merse Pál alkotásaiból nyílik tárlat Nyíregyházán
Sokan Szinyai leghíresebb, Majális című munkáját az egyik legszebb magyar képnek tartják
Fotó: artmagazin.hu

A Kaposvár után a szabolcsi megyeszékhelyre érkezett, a Szinyei impressziói című tárlat november 24-ig látható a Jósa András Múzeumban. A kiállítás a Nemzeti Galéria, valamint hazai köz- és magángyűjtemények anyagaiból állt össze - közölte Rémiás Tibor, a múzeum igazgatója az eseményt beharangozó szerdai sajtótájékoztatón.

Elmondta, hogy például a Forgószél, a Vadregényes táj és a Szinyei Merse László portréja című festmények alkotójának műveiből ilyen jellegű válogatás még nem volt látható eddig Magyarországon. A szigorú biztonsági intézkedések mellett berendezett anyagot múzeumi regisztrációval és időpontfoglalással tekintheti meg a közönség, óránként ötven látogatót tud majd fogadni az intézmény.

Szinyei Merse Pál középnemesi családból származott, középiskolai tanulmányait Eperjesen és Nagyváradon végezte, utóbbiban kezdett festeni tanulni. 1864-ben iratkozott be a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, ahol főként mitologikus, allegorikus műveket készített, sokat foglalkozott a Faust-témával. 1868-ban a kiváló pedagógus és történelmi festő, Karl Piloty növendéke lett, az ő tanácsára, valamint a barbizoniak és Courbet hatására kezdett a szabadban festeni, ahol a napfény, az atmoszféra változásainak rögzítésével kísérletezett, és 1869-re eljutott a plein air festészethez.

A szabad levegőn megfigyelt fény- és színjelenségeket visszaadó festészeti irány magyar megteremtőjének tartott Szinyei Merse Pálról szólva Szinyei Merse Anna művészettörténész elmondta: a festő életútjába a legkorábbi és legkésőbbi képeinek segítségével nyerhetnek bepillantást az érdeklődők. Látható lesz például a közismert, az 1873-ban festett Majális című képének vázlata, ami jó kulcsot ad a nézőnek ahhoz, hogy Szinyei miből „fejlesztette ki” a nagyképet.

A meg nem valósult nagy festmények esetében szomorú, hogy a kisebb vázlatait nem festette készre, ami nem véletlen, hiszen ez lényegében a Majálisra kapott negatív kritikákra adott válasza volt a festőnek - mondta a művészettörténész. Hozzátette, Szinyei nem festőcsoportokkal körülvéve vagy barátokkal dolgozott, hanem önmagában, ami akkoriban nagy szakmai bátorságra vallott, sőt, Ausztriában és Németországban sem voltak a hozzá hasonló technikával festő művészek.

A nyíregyházi tárlat első termében sok kisebb képet és vázlatot, a második, harmadik és negyedik pedig teremben már a nagyobb méretű, „második korszakbeli” tájképeket és festményeket tekinthet meg a közönség - tette hozzá a művészettörténész.

A sajtótájékoztatón Ulrich Attila alpolgármester elmondta, tavaly Munkácsy Mihály, idén pedig Szinyei Merse Pál festményeit tekintheti meg a nyíregyházi közönség. A Munkácsy-tárlatnak is köszönhetően tavaly a múzeum mintegy 60 ezer látogatót fogadott, amire nem volt példa a közgyűjtemény százötven éves történetében - tette hozzá.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom