Kultúra

Egy irodalmi hagyaték hányatott sorsa

Benjamin Balint amerikai oknyomozó újságíró könyve, a Kafka utolsó pere tűpontosan ismerteti, miként szerezte meg az Izraeli Nemzeti Múzeum a Kafka-örökséget

„Kedves Max! Az utolsó kívánságom: minden, amit magam után hagyok… füzetek, kéziratok, levelek, saját és mások rajzai és így tovább, legyen elégetve, olvasatlanul, az utolsó lapig…” Ezt az üzenetet találta meg egy cédulára írva 1924-ben egy Max Brod nevű német anyanyelvű, zsidó vallású cseh író akkor elhunyt barátja íróasztalán, amelyen gyermeki kézírással teleírt lapok és füzetek hevertek szerteszéjjel.

Egy irodalmi hagyaték hányatott sorsa
Benjamin Balint: Kafka utolsó pere
Fotó: MH

A papírra firkantott utolsó kívánságot a huszadik század egyik legnagyobb hatású írója, Franz Kafka szignózta. A történet folytatása ismert. Max Brod nem égette el az írásokat. Ehelyett féltve őrzött kincsekként magával vitte, később egy bőröndben csempészte ki azokat Palesztinába a náci megszállók elől menekülve. Brod ezeket szerkeszteni, finomítani kezdte, kijavította Kafka központozási hibáit, sorrendbe rakta soha el nem készült regényeinek fejezeteit, címet adott a cím nélküli prózaverseinek, példázatainak, s végül sorra kiadatta az író minden alkotását, ezzel felépítve a benne élő, rajongásig szeretett barát irodalmi imázsát.

Azt azonban kevesen tudják, hogy a Kafka-kéziratok mögött egy hossza­dalmas, összetett, több nemzeten átívelő jogi perlekedés is meghúzódik, amelynek természete – méltóan Kafka híres A per című regényéhez – olyan sötét, ellentmondásos és abszurd, akárcsak az életmű maga. Brod ugyanis még életében a kéziratok egy részét titkárnőjének, Esther Hoffenak ajándékozta. Végrendeletében, amelyben azt kéri, irodalmi hagyatékát az Izraeli Nemzeti Múzeumban vagy olyan helyen őrizzék, ahol megfelelően bánnak azokkal, viszont nem tért ki külön a Kafka-iratokra. Hoffe később több művet árverésre kínált, a tulajdonában maradt írásokat pedig két lányára hagyta. Csakhogy az Izraeli Nemzeti Múzeum az öröklést leállíttatta, és Brod végrendeletére hagyatkozva bejelentette igényét a kéziratokra. Ebbe a perbe pedig becsatlakozott a marbachi Német Irodalmi Archívum is, mondván, a legmegfelelőbb körülményeket ők tudják biztosítani, illetve ők rendelkeznek a német irodalom legtekintélyesebb kéziratgyűjteményével, köztük Kafkáéval is.
Egy amerikai oknyomozó újságíró, Benjamin Balint ezt a pert mutatja be új, az Európa Könyvkiadó gondozásában megjelent Kafka utolsó pere című könyvében. A szerző végigköveti, hogy a pereskedő felek miféle érvekre alapozták abbéli meggyőződésüket, hogy ők a jogos örökösök. Emellett testközelből mutatja meg nekünk a Hoffe család egyetlen képviselőjének, a 2018-ban elhunyt Eva Hoffenek az alakját, akit a sajtóban jellemzően pénzéhes, a tulajdonában lévő kéziratok eszmei értékével mit sem törődő nőként ábrázoltak.

A könyvet olvasva azonban sokkal inkább úgy tűnhet a szemlélőnek, a bíróság és az Izraeli Nemzeti Múzeum – akik 2016-ban végül megnyerték a pert – kicsavarták Eva Hoffe kezéből az örökségét. Minderre pedig azért volt lehetőségük, mert Brod nem tért ki részletesen végrendeletében a Kafka-iratokra, az ajándékozás, amellyel Esther Hoffe­nak adta őket, pedig jogi értelemben nem volt érvényes.

A paradoxonok rendkívül különösek, mert egymással soha össze nem egyeztethető igazságdimenziókat is képesek önmagukban egyesíteni és érvényben hagyni. Ilyen volt az életmű és maga a német nyelven alkotó csehországi születésű zsidó író is, akiben egyszerre fért meg például a cionizmussal való szimpatizálás, illetve zsidóságának folytonos megkérdőjelezése. („Mi közös bennem és a zsidókban? Hiszen alig van valami, ami velem magammal közös volna bennem…” – írta sajátos humorával naplójában.) Valamint paradox volt maga a tárgyalássorozat is, amelyet Benjamin Balint finom részletességgel, óvatos iróniával mutat be. Különleges módon az író öröksége iránti fellépés egy időben volt jogos a felek részéről, ugyanakkor nevetségesnek tűnik azt tekintve, hogy egyetemes kulturális örökséget próbáltak vallási és nemzeti identitás kérdésévé, mi több puszta birtoktárggyá silányítani.

A német múzeum azzal érvelt, a világon sehol nem késett annyit Kafka irodalmi jelentőségének felismerése, mint éppen Izraelben, valamint az sem mellékes, hogy a szerző németül írt. Csakhogy, vetette közbe az izraeli fél, Kafka gyakran panaszkodott a német nyelvhez való erősen ambivalens viszonyára, rendre úgy érezte, nem képes kifejezni a benne élő gondolatokat. Emellett pedig sokan úgy érezték, az életmű megcsúfolása volna, ha a kéziratai éppen azon ország tulajdonaként végeznék, amely a második világháború során tömegesen pusztította a zsidókat, köztük az író családjának tagjait. Viszonválaszként pedig a németek azt hozzák fel, az izraeli irodalmi világ a holokauszt után szándékosan fordult el Kafkától, hiszen nem tudtak mit kezdeni azzal, hogy a zsidóság modern lelkületét legplasztikusabban ábrázoló szerző német nyelven írt. S közben ott ücsörgött, valódi esélyek nélkül a tárgyalóteremben Eva Hoffe is, akinek családja évtizedek óta birtokolta a kéziratokat.

A Kafka utolsó pere elsősorban példás részletessége miatt kiemelendő, mivel nem csupán egy bonyolult per történetét ismerteti átláthatóan, de átélhető és szemléletes módon bemutatja egyebek mellett Kafka és Brod eszményi barátságát, a prágai zsidó értelmiség korai huszadik századi kultúráját vagy éppen azt, micsoda hatással lehet egy-egy életmű akár nemzetek sorsára. Mindemellett rávilágít arra, hogy hiába birtokolják az összes kéziratát, hiába tűzi zászlajára nem is egy nemzet, az életmű soha sem lesz kisajátítható (kultúr)politikai célokra.

Kapcsolódó írásaink

Ír üstökös az angol irodalom egén

ĀA huszonnyolc éves írónő regényeinek cselekménye rendkívül élvezetes, bár néha idegesítő – Már irodalmi szupersztár, idővel generációja legjobbja válhat belőle

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom