Újabb rekordokat állíthatnak fel a szuperhősök

Július végén, három hónappal a premiert követően a Bosszúállók: Végjáték (Avengers: Endgame) minden idők legnagyobb bevételét termelő filmje lett 2,79 milliárd dolláros összbevétellel, sőt ezt az adatot is felülírta a jelenlegi 2,794 milliárdos összeggel. Az eredmény jelentőségét kiválóan példázza, hogy az amerikai James Cameron emlékezetes fantasyje, az Avatar 2,78 milliárdos összbevétellel tíz éven keresztül tartotta meginghatatlannak látszó pozícióját. A hír szenzációs, de cseppet sem meglepő, hiszen a Marvel- és a DC Comics-képregényekből készült filmek az elmúlt években hatalmas svunggal érkeznek a mozikba: a filmművészet tíz legtöbb bevételre szert tevő filmjének listáján öt Marvel-munka szerepel.
Vecsei Márton filmtörténész szerint a Marvel univerzumépítésében, az évekre előre, mérnöki pontossággal megtervezett gyártásban, a pontosan nyomon követett és kiszámított befogadói igényeknek való megfelelésben és a szuperhős blockbusterek vizualitásának folyamatos fejlődésében kódolva volt a Bosszúállók új fejezetének rekordnézettsége. „Az sem véletlen, hogy annak az Avatarnak a rekordját döntötte meg, amely megpróbált univerzumot építeni a történetmesélés rovására, javarészt a vizualitásra, a látványvilág grandiózusságára apellálva” – szögezte le lapunknak. Hozzátette, érdemes egy pillantást vetni a mozgóképfogyasztás módjainak elmúlt évtizedekben történt változásaira. A Lumiére fivérek attrakciója, vagyis pusztán a kép megmozdulása csak rövid ideig volt képes fenntartani a közönség érdeklődését, ezért szükség mutatkozott a narratívára, történetekre, mítoszokra, archetipikus protagonistákra, egyszóval: a műfajokra. Miközben klasszikus műfajok A ka­tegóriás színészei, forgatókönyvíró gárdái a sorozatok világába vándorolnak, a mozinak olyat kell nyújtania, ami egyedi és tömegeket vonzó, ami szélesvászon, három dimenzióban látvány- és popcornspecifikusan működik. Ez lett a szuper­hősfilm műfaj, még jóval a Marvel-univerzum kiépülése előtt.

Zsótér Indi Dániel filmes újságíró úgy véli, a világ legtöbb bevételt generáló filmjévé válás nem ment olyan könnyen az amerikai Russo fivérek által rendezett Bosszúállók: Végjáték esetében, mint ahogyan azt a Marvel filmstúdió korábban elképzelte. „Igaz, aránylag hamar lenyomta a lista korábbi másodikját, a Titanicot, de a teljes siker érdekében moziba küldtek egy olyan verziót is a filmből, ami hét perccel hosszabb volt az első vágatnál. Egyébként valaha az Avatar is így került az első helyre” – árulta el.

A Roboraptor filmes blog rovatvezetője hozzátette: a siker titka, hogy olyan műhely áll a filmek mögött, amely képes volt huszonkét, ugyanabban a filmes univerzumban játszódó filmet és sorozatot konzisztensen elmesélni, amivel olyan felfokozott várakozást generáltak, amire korábban nem volt példa a filmkészítés történetében.

A mostani rekordbevétel java a két legnagyobb felvevő piacról származik: 853 millió az Amerikai Egyesült Államokból, 629 millió dollár Kínából. Ennek számtalan oka lehet, Vecsei arra emlékeztet, hogy a szuperhősök megannyi amerikai nézői azonosulási lehetőséggel szolgálhatnak. Ugyanis Amerika Kapitány a haza megmentésére és szolgálatára predesztinált hős, Vasember pedig sehol nem lenne a leleményességét kiszolgáló gazdagsága nélkül.

Gyakran felmerül a közbeszédben, hogy sokan az európai művészfilmekre leselkedő veszélyt látnak a képregény-adaptációkban, de Zsó- tér szerint sem az artmozikat, sem az európai művészfilmet nem kell félteni – legalábbis nem a szuperhősfilmektől. Kifejtette: „A mozira nem a blockbusterek, hanem a streaming szolgáltatók jelenthetnek veszélyt, hiszen ma már otthon, a kényelmes ágyból, macskát simogatva tudjuk nézni a moziminőségű filmeket és sorozatokat. Bár a tévé feltalálása óta volt már VHS-, DVD-, blu-ray-, sorozat-, streaming-, videójáték- és még ki tudja, hányféle forradalom, de a mozi csak masszívan tartja magát.” Meglátása szerint a Marvel- és DC-filmek megannyi művészeti értékkel vannak felvértezve, például a koreográfiát, látványt, maszkot, kosztümöt, speciális effekteket tekintve. „Ugyanakkor igaz rájuk, hogy kis túlzással, de nagyon hasonló történeti panelekből építkeznek. Ami miatt mégis fogyaszthatók, az az, hogy mindegyik film hangulatában vagy stílusában picit eltér a többitől. A Hangya-filmek klasszikus heistfilmek, a Pókember-filmek coming of age mozik, az Amerika Kapitány történeti kémfilmek és politikai drámák, míg a Thor-széria már csak a karakter mitológiai eredete miatt is nagyban támaszkodik a mítoszok világára. Mellesleg a Fekete Párduc érdekes ideológiai kérdéseket boncolgat feketék és fehérek között” – mondta.

A lapunknak nyilatkozó másik filmes szakember viszont úgy látja, ennek a műfajnak nem hivatása, hogy erős művészi jelleggel készült filmeket tegyen az asztalra.

Habár egyre kevesebb art mozi van, még léteznek, méghozzá azért, hogy kielégítsék a komolyabb kulturális igényeinket. „A Marvel-filmektől nem kell félteni a művészi igényű alkotásokat, ellenben ha ez a jelenleg olajozott gépezetként működő világ a maga korlátait túlfeszítve eljut a horizont határáig, akkor lesz félnivalója a művészi igénytől. Mert ha mélyebbre bővítik a dimenziójukat, garantáltan nem érnek majd el ilyen sikert” – osztotta meg véleményét Vecsei. Ami a jövőt illeti, a stúdió alig másfél hete jelentette be új szuperhősfilmjeit és folytatásait a San Diegó-i Comic Con amerikai képregénytalálkozón.

Miközben folytatást készítenek a Fekete Párduc, A galaxis őrzői, a Marvel kapitány, a Fantasztikus négyes és a Thor című kasszasikerekhez, remake-et forgatnak a Penge- trilógiából, a The Eternals című filmmel pedig Angelina Jolie és Salma Hayek személyében újabb Oscar-díjas színészek csatlakoznak a szuperhősök végeláthatatlan gárdájához.

A figyelmet és a felfokozott érdeklődést fenntartani a hatalmas rajongótábor ellenére is nehéz feladat, de kivitelezhető, ha az alkotók nem a vizuális hatások fokozására, hanem ezentúl a narratíva építésére helyezik a hangsúlyt.