Újrarendezett Phaedra Avignonban

Július 4-én a Pápai Palotában tartott nyitóelőadással kezdődött a 73. Avignoni Fesztivál, Nyugat-Európa legjelentősebb színházi sereg­szemléje. A tegnap zárult programsorozatról Olivier Py fesztiváligazgató a távirati iroda összefoglalója szerint elmondta, az európai kultúra jegyében rendezték meg, és nagy témakörei a történelemhez való viszonyulás, a nagy mítoszok újragondolása, a migráció, valamint a népek együttélése volt. Az előadások rendezőinek kétharmada először kapott meghívást a fesztiválra, de egyöntetű lelkesedést egyikük sem váltott ki, a produkciók többsége vegyes fogadtatásban részesült.

A fesztivál nyitóelőadását, Pascal Rambert kortárs francia író Architecture (Építészet) című darabjának a szerző rendezésében bemutatott ősbemutatóját csalódottan fogadták a kritikusok, a nézők pedig tömegesen távoztak a szünetben a négyórás produkcióról. A Le Figaro című napilap értékelése szerint a következő három hétben sem volt olyan átütő előadás, amely feledtetni tudta volna a nyitóprodukció bukását. Az Architecture egy, a két világháború között Bécsben élő értelmiségi család gyűlölködéssel teli szétesésének története. A metaforikus színdarabot világhírű francia színészek – Emmanuelle Béart, Denis Podalydès, Jacques Weber – főszereplésével mutatta be a fesztivál, de a kritikusok megítélése szerint a kiváló színészi játék ellenére az önismétlő, hosszú monológok és a statikus rendezés miatt unalomba torkollott az előadás.

Európa történetével foglalkozott a legjelentősebb francia irodalmi elismeréssel, a Goncourt-díjjal kitüntetett Laurent Gaudé költői szövege, a Nous l’Europe, banquet des peuples (Mi Európa, a népek bankettje) is, amelyet lengyel, ír, brazil, német, kanadai, marokkói és francia művészek közreműködésével Roland Auzet vitt színre. A háromórás zenés produkció a 19. század elejétől, a vasút feltalálásától a polgári forradalmakon, a gyarmatosításon, a holokauszton és a kelet-európai rendszerváltoztatáson át az elmúlt évek franciaországi terrorhullámáig idézi meg az európai országok nagy történelmi eseményeit. Az előadás közepén egy-egy meghatározó európai politikus érkezett a színpadra – mások mellett François Hollande volt francia államfő, Enrico Letta volt olasz miniszterelnök, Pascal Lamy, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) volt vezetője –, akit negyedórán át Európa jövőjéről faggattak a színészek. A közönségsikert arató produkciót a kritika felemásan fogadta.

A Franciaországban rendszeresen dolgozó Christiane Jatahy brazil rendező Homérosz Odüsszeia című eposzán keresztül idézte meg a migráció problémáját. A fikció és a valóság határát feszegető dokumentarista előadás is vegyes fogadtatást kapott.

A francia lapok egyhangúlag egy egyszemélyes, humoros előadást tartottak a teljes programból a legjobbnak, a Théâtre Vidy-Lausanne svájci iskolásoknak készült Phèdre! című produkcióját, François Gremaud rendezésében. Ebben a Romain Daroles francia színész által alakított tanár próbálja elmagyarázni és eljátszani felvonásról felvonásra Racine Phaedra című tragédiájának összetett történetét, nyelvezetét és problematikáját.

Jóllehet a hivatalos programban bemutatott harmincöt színházi és táncelőadásra előzetesen mind a százezer jegy elkelt, a francia sajtó élesen bírálta a fesztiválvezetést, amiért nem hívta meg a kortárs európai színház legjelentősebb alkotóit. A Le Figaro szerint Avignon Thomas Ostermeier, Christoph Marthaler vagy Romeo Castellucci nélkül olyan, mintha Cannes-ba csak azért nem válogatnák be Almodóvar, Tarantino vagy Ken Loach legújabb filmjét, hogy az elsőfilmesekre irányítsák a figyelmet. „Szándékos választás volt. Direkt akartunk a holnap sztárjaival, nem pedig a tegnap nagyjaival fesztivált rendezni” – magyarázta Olivier Py fesztiváligazgató a francia hírügynökségnek.