Kultúra
A püspök kizsigerelt villája
A késő romantikus stílusú nyári rezidenciát Szentirmay József tervei alapján építették 1864-ben – A badacsonyi kúriából gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra

Ha valahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra, az a badacsonyi Hegyalja út 16-os szám alatt található Ranolder-villa, amit az áldott emlékű püspök pontosan a nevét viselő, a hegy ormán álló kereszt alá építtetett. Eötvös Károly Balatoni utazások című, rendkívül olvasmányos könyvében írja le, hogy a veszprémi püspöki széket 1850-ben elfoglaló, egyébként Nápoly és Sorrento szépségét mindenek elé helyező püspök egy Badacsony környéki bérmakörút alkalmával szembesült a hely megrendítő szépségével. Ekkor határozott az itteni elhagyott szőlők felvásárlásáról, a villa építéséről és a kereszt emeléséről (amiről már olvashattak lapunk hasábjain). A késő romantikus stílusban emelt épületet végül Szentirmay József tervei alapján valósították meg 1864-ben.
Szentirmay a korszak jónevű építésze volt, az 1860-as években az egyházmegye birtokaiból azok korszerűsítése után szép jövedelmet szerző püspökség vezető tervezője lett. Ranolder János felkérésére 1861-ben megtervezte és felépítette a püspök másik, Csopakon ma is álló villáját. A neogótikus, romantikus épület jelenleg a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomásnak ad helyet.
A püspöktől a későbbiekben birtokigazgatói feladatokat is kapó Szentirmay korabeli munkája a veszprémi Regina Mundi templom is, de az előbbiektől sem méretben, sem jelentőségben nem marad el a badacsonyi épület, amely egyes feltételezések szerint két ütemben nyerte el végső formáját. A jellegzetes alakú hegyről készült legkorábbi felvételeken, az ezekből legyártott képeslapokon jól látszik, hogy az épület emeletéről nyíló, négy négyszögletes oszlop által tartott erkély fölé eredetileg timpanonos tetőt is emeltek, amit aztán valamikor a 20. század közepén elbontottak, egy 1959-ben készült fotón még jól látszik a helye, hiányzik ugyanis a párkányzat pont a kovácsoltvas korláttal díszített erkély felett. S ahogyan a homlokzatot meghatározó timpanont, ezt a díszkorlátot is elmosta az idő, azon a bizonyos fotón már csak két oldalsó darabja van a helyén. Az erkély, ahol egykor a püspök úr is szívesen időzhetett, maga is romos már ezen a képen, de gondok vannak az épületet körülvevő, bazaltból rakott terasszal is. Ezeket a romlásokat még az állami gazdaság idején kijavították, a már műemléki védettségű villa igazi kálváriája csak úgy jó tíz éve kezdődött el. A 2008 novemberében készített felvételeken még csak a vakolat romlása látszik, a tető és a nyílászárók a helyükön vannak. A befektető hotellé alakította volna az épületet, a világhálón is fellelhető látványtervek szerint fából, vagy éppen tartósabb anyagból visszaépítették volna az eredeti tetőt is az erkély fölé.
Az épület területét a pince szintjén bővítették volna, ezért több száz köbméter bazaltos sziklát el is szállítottak innen. Aztán levették a tetőt, és betonkoszorút öntöttek, de eltávolították a nyílászárókat, és kívül-belül leverték a vakolatot is.
Ezek után, még talán 2009-ben levonultak a munkálatokat végző cégek, és hamarosan elhagyta a térséget az időközben pénzzavarba kerülő ingatlanvállalkozó is. Azóta veri az eső a beszakadó födémeket, téglából kirakott szép boltozatokat. Tíz éve romlik az épület állaga, de úgy tudni, most akadt egy tőkeerős vállalkozókból álló csoport, amely véget vethet ennek a szomorú helyzetnek.