Kultúra

Gondolkodószéktől a kettéfűrészelt könyvespolcig

Magukra maradt bútorok a Petőfi Irodalmi Múzeum tárlatán: a tárgyak az írók és költők élettörténetéről, anyagi helyzetéről vallanak, olykor a szerző stílusát is tükrözik

Babits Mihály irattartó szekrénye, Ady Endre karosszéke, Ottlik Géza kártyaasztala és Nagy László saját gyártású széke között sétálhatunk a Petőfi Irodalmi Múzeum 2020. március 1-jéig látható, Magukra maradt bútorok – Írók bútorai a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből című tárlaton.

Gondolkodószéktől a kettéfűrészelt könyvespolcig
A kiállított tárgyak egy részét restaurálni kellett
Fotó: MH/Ficsor Márton

„A tárgyak lassan fölveszik / vonásaink szokásaink. / Hozzánk lényegül ágy és asztal, / bensőket őrzi, kitapasztal” – írta Kányádi Sándor Tárgyak című 1967-es költemé­nyében. És milyen igaza van, hiszen a bútor az a használati tárgy, amely hosszú ideig, akár évtizedekig jelen van az életünkben, sőt, generációkon át öröklődhet. A Magukra maradt bútorok – Írók bútorai a Petőfi Irodalmi Múzeumban című kiállításon egy-egy bútordarab történetén keresztül a kulisszák mögé tekinthetünk be.

A Petőfi Irodalmi Múzeum Relikviatára magyar írók és költők személyes tárgyait őrzi, köztük több mint háromszáz bútort, amelyek ajándékozás vagy vásárlás útján kerültek a gyűjteménybe. Szükség esetén tisztítják, restaurálják, majd speciális körülmények között őrzik őket, illetve nyilvántartásba veszik, kutathatók lesznek, alkalmanként pedig új kontextusban, új jelentéssel felruházva kiállítási tárggyá válnak, ahogy jelen tárlaton is. Ezen bútordarabok irodalomtörténeti értéke abban áll, hogy íróink, költőink tárgyi környezetét képezték. Vallanak anyagi helyzetükről, társadalmi hovatartozásukról, olykor pedig a szerző stílusát is tükrözik. Felbukkannak naplóikban, leveleikben, de többen verset, sőt, novellaciklust is szenteltek berendezési tárgyaiknak – mindezt jól szemléltetik a falakon olvasható idézetek.

Egy festői darab

Az első kiállító térben háromszintű polcrendszeren különféle formájú és stílusú székek, fotelek fogadnak, majd a következő szekció központi részén találjuk Petőfi Sándor gondolkodószékét. Itt kell kiemelnünk Zeke Zsuzsanna kurátor gondos kutatómunkáját, ugyanis minden tárgynál részletes leírásokból tájékozódhatunk a bútorok történetéről, méretéről, anyagáról, állapotáról, a gyűjteménybe kerülésük időpontjáról is. Így Petőfi gondolkodószékéről megtudjuk, hogy egy népi faragású, pácolt, lakkozott négylábú, tölgyfából készült szék. Érdekessége, hogy ebben a karosszékben festette le Orlai Petrich Soma Mezőberényben a költőt 1849 júliusában, halála előtt néhány nappal.

Babits Mihály titkai

Sütő András marosvásárhelyi otthonából származó piros kárpittal borított fotelja is itt van, csakúgy, mint az a különleges, ollós szerkezetű, Savonarola típusú, faragott, bőrrel bevont karosszék, amelyet maga Szentkuthy Miklós tervezett (más bútoraival együtt) valószínűleg a történeti életregények írása idejére, azok ihletésére 1957 és 1960 között. Fentebb pedig ki van állítva Jókai Mór kedvenc, görgőkön guruló karosszéke. S mint az ismertetőből kiderül, a magyar műhelyben, esetleg Gödöllőn, 1900 körül készült szék ülés és háttámlája bőrborítású, tulipános, leveles, virágos mintázatú. Majd szemügyre vehetjük Jókai 19. századi neoreneszánsz, egyenes vonalú, feketére pácolt háttámlás székét is, amelyet Olaszországból hozattak a Bajza utcai Feszty-villa Jókai-ebédlőjéhez. És láthatjuk Móricz Zsigmond Leányfalun használt kissé kopott állapotban lévő gondolkodószékét, amely faragott fenyőfából készült, esztergályozott bükkfa pálcákon nyugvó kartámaszokkal, festett háttámlás karosszék. Egy igazán különleges bútordarab is bekerült a kiállítás anyagába: Babits Mihály irattartó szekrénye, amely budapesti, Reviczky utcai lakásából származik. A tölgyfa, fiókos, zárható, redőnyös irattartó szekrény a 20. század elején készült.

Impozáns darab Füst Milán neoreneszánsz stílusú, poltrona típusú, egyenes lábú és háttámlájú karosszéke, amely egykor Hankóczy Jenő utcai otthonában állt. Az 1870 és 1890 között készült szék ülése és háttámlája gobelin technikával hímzett kárpittal borított. És szintén mutatós bútordarab Nemes Nagy Ágnes szüleitől kapott ívelt lábakon álló fiókos íróasztala, amelynek lapjára zöld filcbetét került. Egy tükröt is felfedezhetünk a rengeteg szék és asztal között: Ottlik Géza felül félköríves, három részre osztott diófurnérozású, fakeretes tükre függ az egyik falon, de fentebb ki van állítva kártyaasztala is – barátaival Pasaréten ennél az asztalnál kártyázott. Továbbá láthatjuk azt a biedermeier, 1845 körül készült karosszéket is, amely Ady Endre testvére, Ady Lajos Lövőház utcai lakásából való, és itt használhatta a költő is. Majd arra a kézműves bravúrnak számító székre figyelünk fel, amely egyetlen szög vagy csavar nélkül készült. A széket 1955 és 1960 között Nagy László saját maga tervezte és készítette a kertjében álló vadcseresznyefából.

A Restaurálás előtt/után szekció­hoz érve megtudjuk: a restaurálásnak nem célja a használhatóság visszaállítása, sem a tárgy eredeti küllemének megalkotása, csupán az esetleges veszélyek (például kártevők, fertőzöttség) elhárítása és az állagmegóvás. Így a 2018 végén a múzeumba került Lázár Ervin faragott neorokokó karosszékén a szakemberek a közeljövőben a kárpit sérült részeit megfelelő szövettel alátámasztják, a rossz állapotban lévő részeket varrással megerősítik.

Már restaurálás után látható Ady Endre feleségének, Boncza Bertának a diófából faragott, késői biedermeier karosszéke is, amely egy kiváló kvalitású magyar műhelyben készülhetett az 1850-es évek elején. A bútor 1975-ben került a múzeum gyűjteményébe, jelenlegi egységes külsejét a 2000-es évek elején nyerte el, az akkor elfogadott muzeoló­giai szempontok szerint: Csinszka terveihez igazítva újra kék lett.

Sérült, rossz állapotban lévő tárgyak is akadnak a tárlaton. Az egyetlen, Kosztolányi Dezsőtől fennmaradt relikvia sem ép: a kettéfűrészelt polc Kosztolányiék Tábor utcai házából származik, amelyet 1945-ben bombatalálat ért. A romos épületet kifosztották, de a könyvek és könyvespolcok érintetlenül megmaradtak. A polcok egyikét Kosztolányiné 1956-ban eladta egy irodalomszerető ismerősének, melyet az új tulajdonos helyhiány miatt félbe fűrészelt.

Az, hogy milyen körülmények közt születtek, sokat elárul az életművekről
Az, hogy milyen körülmények közt születtek, sokat elárul az életművekről
Forrás: MH/Ficsor Márton

Ki hol írt?

Szintén az egyetlen, Kölcsey Ferenc tulajdonából fennmaradt bútor egy kopott, füles karosszék, amely diófa furnérral borított, kárpitozott, bőrrel bevont és feltehetőleg magyar, helyi asztalos elnagyolt, nem túl kvalitásos munkája a 19. század elejéről.

A terem végén rengeteg fotót láthatunk a bútorokról és használóikról, magukról az írókról, költőkről. Majd az utolsó szekció egyfajta bútorraktár hangulatát idézi: sűrűn, egymás mellett áll egyebek között Jókai Mór, Ady Endre, Ottlik Géza és Kaffka Margit íróasztala.

Kapcsolódó írásaink