Kultúra

A napsütötte Tabán lendületes akvarelljei

Hiánypótló kiállítás a Virág Benedek Házban: huszonhét festő képein a budai negyed

A Virág Benedek Ház négy helyisé­gében huszonhét festő több mint hetven, a Tabánt ábrázoló képe vár bennünket jú­lius végéig. Vélhetően soha nem volt még a rég eltűnt legendás városrészről ennyi művészeti alkotás, jórészt akvarell és pasztell együtt megtekinthető.

A napsütötte Tabán lendületes akvarelljei
Több festmény készült a legendás városrészről bontás előtt és közben is
Fotó: MH/Ficsor Márton

A napsütötte Tabán című tárlatnak helyt adó épületet a Döbrentei utcában találjuk, ami valamikor a Tabán része volt, azé a Tabáné, amelyet a rácok népesítettek be újra az 1686-os nagy ostrom után. Azé a Tabáné, amelynek híres „budai vörösét” aztán a filoxéra nevű szőlőgyökértetű tette tönkre 1884-re. Azé a Tabáné, amely a kockás abroszos kiskocsmák mellett kétes alakok, rosszhírű nők tanyája is volt aztán, ezért szanálásra is ítéltetett. A helyére gondolt villanegyed vagy fürdőváros már a világválság áldozatául esett, a bontás mégis megindult 1933-ban, és a csákányok három év múlva pihentek csak meg. Hangjukat pedig meghallották a romantikára mindig érzékeny festők és mindenféle művészlelkek, akik állvánnyal, ecsetekkel, festékekkel felszerelkezve a 20-as évek végétől tanyát ütöttek a hepehupás tereken, lépcsőkön, görbe utcácskákban. Közülük huszonhetet talált most meg Lájer Vera és Saly Noémi kurátor, és hetvenhárom képet gyűjtöttek össze nagyrészt magánszemélyektől: gyűjtőktől, galériásoktól, örökösöktől.

Például Árkay Aladár festő és építész leszármazottaitól, akik egy kis olajképet adtak a tárlatra. Árkay Székely Bertalantól és Lotz Károlytól is tanult, és többek között a Városmajori és a Fasori templomot is tervezte. Vagy a belsőépítész Jálics János örököseitől, akitől vagy harminc, a városrészt bontás előtt és közben is ábrázoló kép maradt fenn. Most ezekből húszat láthatunk 1933-34-ből, jó-részt a Holdvilág, a Virág Benedek és az Arany kakas utcát, illetve a Kereszt teret és a híres kocsmát, a Mélypincét ábrázolva. A József nádor mellett Horthyt is megmintázó Turi Jobbágy József szintén korának jelentős alakja volt, Münchenben is tanult szobrászatot. A Hadnagy utcát ábrázoló akvarelljén látszik kezének gyakorlottsága, ahogyan Szentiványi Lajos Kőműves lépcsőt ábrázoló finom pasztelljén is ott van, hogy Rudnay Gyulától, Csók Istvántól, Réti Istvántól és Vaszary Jánostól is tanult a képzőn. Sőt, 1956-os Kossuth-díja után maga is tanított ott 1963-tól.

A siketnéma Schindler Valér Körösfői-Kriesch Aladár tanítványa volt az Iparművészeti Iskolában. És így dolgozott többek között a marosvásárhelyi Kultúrpalota és a zebegényi templom díszítésén is, 1929 és 1933 között festett nyolc akvarellje van most kiállítva, ezeken éles kontrasztot mutatnak a kidőlt-bedőlt házacskák és a várpalota nagy, szabályos tömbje.

Mátrai Vilmos a Cipő utcát választotta témának 1926-ban, a ragyogó májusi napsütésben. A Mintarajziskola után a nagybányai és a szolnoki művésztelepet is gyakran látogatta, csoportos kiállítások állandó résztvevője és az Árpád gimnázium rajztanára is volt, valamint a Döbrentei utca 22. szám alatt tartott fenn műtermet. A kiállításon három utcaképpel szereplő Turiák Ödön apja szabómester volt, belőle pedig postatiszt lett, aki minden szabadidejét a Tabán festésével töltötte. Két albumot is készített a bontásra ítélt városrészről 1933-ban, amiket a székesfőváros vásárolt meg. Ezek ugyan elvesztek, de a három most látható munkán ott van Turiák végtelen precizitása, kitűnő arányérzéke. Az életét valószínűleg a Lipótmezőn befejező Sztankó Gyula négy kiállított pasztelljén pedig az éjszakai, titokzatos Tabánt láthatjuk árnyaival és pislákoló fényeivel.

Végezetül itt van a tanítóképzőt végzett, és utána Benczúr Gyulától magánórákat vevő Tibai-Takács János tizenhárom lendületes akvarellje is, aki 1922-ben az újpesti polgári iskolából ment nyugdíjba, hogy aztán csak a Tabán festésének éljen. Tibai-Takács mellett a tárlaton nem szereplő Zórád Ernőt is meg kell említenünk: az ő jellegzetes alakokat is megjelenítő zseniális képei viszont jórészt később készültek, és kiállításokról, kiadványokból is jól ismertek. A maga nemében páratlan tárlat július 30-ig tekinthető meg.

Kapcsolódó írásaink

Az eltűnt Rácváros nyomában

ĀAz egykori szerb templom ikonosztázának darabjai, Carl Lutz fényképei és Vitkovics Mihály arcképe is megtekinthető a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának ma nyíló kiállításán

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom