Kultúra

Nem elég „csak” jó filmet készíteni

Középpontban a kisközösségek, külhoni magyarok kulturális élete

Az értékmentésért dolgozik Bolyáki Attila televíziós műsorkészítő, aki főszervezője az V. Kulturális Filmek Fesztiváljának, amelyre a Kárpát-medence magyar közösségeinek életéről szóló filmeket várnak.

Nem elég „csak” jó filmet készíteni
Összetartó erőről tesz hitet a fesztivál
Fotó: MH/Ficsor Márton

Lezárult pénteken a nevezés az összmagyar kultúra értékeiről forgatott rövidfilmeket felvonultató Kulturális Filmek Fesztiváljára, amelyet idén is Szatmárcsekén, augusztus 22–25. között rendeznek meg. Bolyáki Attila televíziós műsorkészítő lapunknak elmondta, nem elég jó filmet készíteni a Kárpát-medencei magyarság bármelyik kulturális jelenségéről, tenni kell azért, hogy a munka eljusson a közönséghez. „Annak, hogy versenybe kerüljön a film, a közösségi aktivitás az előfeltétele. Az nem járható út, hogy a legfinomabb termékeket sütő pékről a vele egy utcában lakók mit sem tudnak. Kilenc éve Sára Sándor, Kossuth-díjas filmrendező és Szőcs Géza, ugyancsak Kossuth-díjas költő támogatásával indítottam el a Tudositok.hu videómegosztó portált, amelyre közel ötven riportot, kisfilmet töltünk fel, ezeket népszerűség alapján pontozza a zsűri, majd az első harminc kerül döntőbe” – árulta el a főszervező.

A zsűriben idén Koltay Gábor és Buglya Sándor, Balázs Béla-díjas filmrendezők, Varjú Frigyes, a Duna Médiaszolgáltató nemzetiségi-külhoni műsorainak főszerkesztője és  Kobza Miklós, online médiaszakértő ül. Korábban a tavaly elhunyt Kerényi Imre töltötte be a zsűrielnöki pozíciót, az ő elképzelése szerint a zsűri az alkotókkal való beszélgetést követően, a jelenlétükben értékeli a filmeket. Bolyáki arról is beszélt, a Tudositok.hu, amely a fesztivál motorja, százötvenöt tévést és filmest, valamint hat ország helyi, magyar nyelvű televízióját tömöríti magába: „nem cenzúrázok: az lehet a közösség tagja, aki munkájáért vállalja a felelősséget. Kerényi öt évvel ezelőtt azt mondta, nem elég, ha az interneten elérhetők ezek a munkák, készítsünk fesztivált” – mesélte Bolyáki.

Mostanra egyre többen kíváncsiak nemcsak a neten elérhető filmekre, de a Tisza-túrával, halászlével, szabadtéri vetítéssel színesített szabolcsi összejövetelre is. Bolyáki szerint az alkotók a munkáikkal a hazaszeretetükről tesznek tanúbizonyságot. Azáltal, hogy bemutatják a kisközösségek kultúráit, kinyílik a világ a magyarság számára, testközelből megismerhető lesz a beregszászi, szabadkai kulturális élet vagy éppen Csíkszereda és Székelyudvarhely egyedi szokásai, hagyományai, programjai. „A fesztivál arról az összetartó erőről tesz hitet, amelyről manapság hajlamosak vagyunk elfeledkezni. A külhoni magyaroknak gazdag kultúrájuk van, az alkotók pedig a nemzeti kirakóshoz tesznek hozzá egy-egy darabot maximum öt és fél perces filmjeikkel” – hangsúlyozta Bolyáki Attila.

Kapcsolódó írásaink

Lumière fivérek Egyiptomból

ĀNégy szekcióban negyvennyolc afrikai film látható a kortárs animációktól kezdve a kezdeti bábfilmekig és a tavalyi Fokvárosi Animációs Filmfesztivál legjobbjaiig

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom