Kultúra

Felnevelni a jövő közönségét

Azt szeretnénk, hogy 2023-ra jól bejáratott, nemzetközi fesztivállá váljunk – nyilatkozta lapunknak Oberfrank Pál Jászai Mari-díjas, érdemes művész

Ma kezdődik a Veszprémi Petőfi Színházban a II. Rátonyi Róbert Operettfesztivál. A teátrum igazgatójával, Oberfrank Pállal a négynapos rendezvény célközönségéről, a fiatalok megszólításáról és az off-programokról is beszélgettünk.

Felnevelni a jövő közönségét
„Érdemes óvni az operett műfaját”
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

– Honnan jött az ötlet tavaly, hogy az évad végén operettfesztivált rendezzenek? Van erre egyáltalán érdeklődés Veszprémben?

– Mi itt, a színházban nagyon figyelünk a veszprémi közönségre, hiszen ők is 1961 óta (amióta létrejött az önálló társulat) nagy odaadással figyelik az életünket. Azt érzékeltük, hogy nagyon nyitottak az operett iránt. Ez a zenés műfaj egyszerre csodálatos és nehéz, érdemes óvni, és szeretnénk is a legjobb hagyományait megőrizni, különösen most, hogy hungarikummá emelkedett. Ezért határoztuk el egy olyan fesztivál létrehozását, ahol bemutathatjuk az adott évad termését – ez alapján próbálunk válogatni is. Természetesen a körülményeink adottak, nem tudunk mindenkit befogadni, csak a hasonló méretű színpaddal rendelkező társulatokat. De ilyen elvek mentén is sikerült úgy válogatni, hogy Kecskemétről érkezik az Állami Áruház, a budapesti József Attila Színház a Csókos asszonyt hozza el, és határon túli előadásunk is lesz: a csíkszeredai Csíki Játékszín a Mágnás Miskát mutatja be. Az egész sorozatot pedig egy nagy gála zárja a Budapesti Operettszínház vezető művészeivel.

– Miért éppen Rátonyi Róbertről nevezték el a rendezvényt?

– Ő élt-halt a műfajért és a színházért, tele volt szeretettel a szakmája és az emberek iránt, de egy adott pillanatban el kellett jönnie az Operettszínházból, és a Tháliába szerződött. Élete utolsó négy évében Veszprémben is alkotott, rendezett operettet, sokaknak ő tanította meg a műfajt, még játszani is akart, de egészségi állapota nem engedte. Csodálatos ember és színész, az operettjátszás mindenki által nagyra becsült egyénisége volt – kézenfekvő választásnak tűnt.

Honthy Hanna Rátonyi Róberttel (1960)
Honthy Hanna Rátonyi Róberttel (1960)
Fotó: Fortepan

– Milyen célközönséget kívánnak megszólítani a fesztiválon?

– Egyrészt nagyon fontosak számunkra idősödő nézőink, akik ismerik, szeretik a műfajt, és őket is szeretnénk kiszolgálni a rendezvénnyel, de önmagában ez kevés. Nekünk az is feladatunk, hogy a jövő közönségét megszólítsuk, felneveljük olyan programokkal, amelyek a családokat, a fiatalokat is megszólítják. Ezért a fellépő művé­szeink között is sok a fiatal, hogy lássák: vannak, akik folytatni akarják ezt a hagyományt, illetve hogy ez egy élő, szerethető műfaj, a dalai, történetei mind az élet fontos problémáira hívják fel a figyelmet. Lesz úgynevezett Gyerekszigetünk, ó­riás cirkuszi előadás, a kisebbeknek a János vitéz-keresztmetszetet, illetve Mátyás király meséjét játsszuk, és lesznek olyan egyórás műsoraink, amelyekkel kifejezetten a családokat szeretnénk szórakoztatni. Jön a Veszprémi Ifjúsági Táncegyüttes is. Próbáltunk olyan színes off-programkínálatot kitalál­ni, amely vonzó lehet az egész családnak.

– Kik  lesznek  idén  a  fesztivál dísz­­ven­dégei?

– Oszvald Marika már a tavalyi gálaműsorban is fellépett, őt kértük fel, hogy jöjjön el népszerűsíteni a fesztivált és a műfajt, hiszen ő az operett óriási munkabírású, kedves és mulatságos állócsillaga. De Felföldi Anikó és Galambos Erzsi is eljön Veszprémbe, hogy a Rátonyi Róberttel együtt töltött éveikre, munkáikra emlékezzenek, amiben Nemlaha György fogja őket segíteni. Mellettük vendégünk lesz a művész fia, ifjabb Rátonyi Róbert és lánya, Rátonyi Hajni is, aki édesapja levelesládáját fogja bemutatni, amelyben olyanok tollából olvashatunk üzeneteket, mint Muráti Lili vagy Karády Katalin. Ezek olyan darabok, amelyek színháztörténetileg is izgalmasak. Az egész fesztiválnak lesz egy ilyen vonulata is: tárlatot rendezünk Rátonyi, Zentai Anna, Honthy Hanna, Latabár Kálmán, Feleky Kamill eredeti jelmezeiből, ruháiból, felvételeiből, leveleiből.

– A rendezvény kapcsolódik már valamilyen formában a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2023 projekthez?

– Az első év tapasztalatainak birtokában készültünk az idei fesztiválra, és örülünk, hogy második alkalommal már sikerült nemzetközivé tenni azzal, hogy határon túli társulatot is hívtunk. Ezt szeretnénk tovább folytatni, Ausztria, esetleg Németország felé is nyitni. Mindez látványos, kézzelfogható előkészülete az Európa Kulturális Fővárosa-tervnek. Azt szeretnénk, hogy 2023-ra jól bejáratott, nemzetközi fesztivállá váljunk, amellyel be tudunk tagozódni a projektbe.

Kapcsolódó írásaink