Kultúra
A csend aranyat ér
A kötet elsősorban egyetemi tankönyv, azonban az átlagos olvasó számára is élvezetes mű
A Pallas Athéné Könyvkiadó gondozásában megjelent könyv olyan tanulmányokból áll, amelyeket a japán Ehime Egyetem végzős hallgatói írtak több év alatt, így a japánok szemszögéből ismerhetjük meg a saját kultúrájukat.
Csizmadia Norbert, a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány kuratóriumi elnöke a könyvbemutatón arról beszélt, hogy a huszonnyolc fejezetből álló kötetben a csend szerepéről, a japán kitartásról, szépérzékről, népmesékről, illetve a csoporttudatosság jelentőségéről is olvashatunk. A könyv fordítója, Rohonyi András hozzáfűzte: a munka során a szünet és a csend témaköre volt a legizgalmasabb, ugyanis ezek nemcsak a beszédben vannak jelen, hanem a térben is.
A japán csoporttudat című fejezetből kiderül, hogy a japánok nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a csoport harmóniájának, mint az egyénekének. Számukra a külföldiek is egy nagy, kívülálló csoportot alkotnak, függetlenül attól, hogy mennyi ideje élnek Japánban, vagy mennyire beszélik jól a nyelvet. Sokan a japán kultúra alapvető vonásának tartják a homályos és indirekt kommunikációt. A kétértelműség mellett pedig a csend alkalmazása is erényt jelent a kommunikáció során. A tanulmány kitér arra is, hogy a beszéd néha szükségtelen, és a csend is tekinthető a kommunikáció eszközének. Illetve számos japán közmondás figyelmeztet a meggondolatlan beszéd veszélyeire, ilyenek például a következők: „Minden baj forrása a száj”, „A csend aranyat ér”.
Ráadásul a tudás vagy kompetencia felfedése is rossz benyomást kelt a japánokban, az ilyen embereket udvariatlannak, éretlennek tartják. A csend másik fontos oka, hogy azzal kevesebb félreértést lehet okozni, mint azzal, ha kimondják, amit gondolnak. Ez különösen fontos a japán kommunikációban, amely során elengedhetetlen a résztvevők közötti hierarchikus viszony meghatározása. A japán szépérzék című esszé a japán öltözék, zene, festészet és nyelv kapcsán arra mutat rá, hogy a hagyományos japán szépérzék miért van eltűnőben.
A kötetet egyetemi tankönyvként állították össze, azonban az olvasók számára is élvezetes mű, a tanulmányok megértéséhez nincs szükség széles körű háttérismeretekre. Az értelmezést szószedet segíti, a tanulmányokat vitakérdések zárják, amelyek további diskurzusra ösztönzik a japán kultúra iránt érdeklődőket.
A felkelő nap országa filmeken
Június 4. és 7. között rendezik meg a Toldi moziban a Japán Filmhetet, amelyet az utóbbi évek terméséből válogattak össze. Vetítenek vígjátékot és társadalmi drámát is. A nyitó napon a Szappanbuborék, Azuma Shinji filmje látható, majd másnap az Egy sima, egy fordított, Ogigami Naoko munkája. Június 6-án The extreme Sukiyaki címmel megy Maeda Shirou filmje, 7-én pedig a Nevenincs madarak Shiraishi Kazuya rendezésében. (PO)