Hazai szürrealisták és kortársak az Art Capitalon

Az idei Art Capital 14 szentendrei helyszínen tizennyolc tematikus kiállítással és ezekhez kapcsolódóan 91 önálló programmal várja az érdeklődőket mától.

A kiállítások mellett a Fő téri LED-falon naponta ingyenes filmvetítések lesznek, a filmtörténet álmokkal kapcsolatos alkotásaiból válogattak erre az alkalomra. Különleges színházi premierrel is jelentkezik a fesztivál: egy fél éve Szentendrére költöző alkalmi társulat adja elő majd Az ember tragédiáját, minden csonkítás nélkül a teljes szöveget, amire – mint ahogyan Gulyás Gábor felhívta rá a figyelmet a fesztivál sajtóbejárásán tegnap – a szakemberek szerint most először kerül sor a színháztörténetben.

Az idei fesztivál legnagyobb attrakciója az orosz poszthumán művész, Dmitrij Kavarga jelenléte. Kavarga helyspecifikus műveket készített, hónapokig lakott a fesztivál előtt Szentendrén. A poszthumán filozófia és művészet egyik legismertebb alakjaként azt vallja, hogy felelőtlenségünkkel az embertől független folyamatokat indítunk el, amelyeket már nem tudunk irányítani.

A MűvészetMalom tereinek harmadát megtöltő installációihoz készen vett és 3D-s nyomtatóval előállított apró műanyag figurákat, és nagy, ott lévő felületeket használ fel. Ugyancsak a Malomban állít ki a bécsi Eva Schlegel. Különböző műfajú alkotásokat sorakoztat fel a ceruzarajzoktól a lakkréteggel álomszerűvé tett pornográf fotográfiákon át a hatalmas, repülőgéprotorokkal vetített térinstallációkig. A Malom harmadik kiállítója a szentendrei Régi Művésztelepen alkotó Nagy Kriszta. Szintén helyspecifikus, kínai műanyag rózsák ezreit felhasználó installációja a fehér lovon érkező herceg után való végtelen vágyakozásra reflektál. A Grimm-mese újraírásával egy összművészeti projektet hozott létre Csipkerózsika halott címmel.

A Gulyás Gábor és Eged Dalma által összeválogatott Magyar szürrealizmus című kiállítás szintén nagyszabású. A szürrealisták, mint képzőművészeti irányzat képviselői, itthon nem alakultak csoporttá, de az „izmus” pápája, André Breton írásaiban Hantaï Simont, Reigl Juditot és Rozsda Endrét ide sorolja, míg Csontváryt, Gulácsy Lajost és Vajda Lajost egy 1957-es levelében a szürrealizmus előfutárainak tartotta. Így hát Gulácsy Ópiumszívó álma című képével és Csontváry 1909-ben festett Tengerparti lovaglásával indul a Ferenczy Múzeum épületében megrendezett kiállítás, amely termek során át vonultatja fel azokat az alkotókat, akik jobbára párizsi tartózkodásuk alatt kerültek kapcsolatba az irányzattal. Az ötven művész 240 alkotását felvonultató tárlat minden bizonnyal az év egyik kiállítási szenzációja lesz.

A kiemelt tárlatok mellett olyan alkotók munkáival töltenek meg tereket, mint Csurka Eszter, Koronczi Endre, Musa, Halász Péter Tamás, Nagy Barbara, Boros Viola és a kolozsvári Florin Stefan.

Az eseménysorozattal párhuzamosan állítanak ki a Vajda Lajos Stúdió művészei is Vajda 111 címmel. A fesztivál végéig, szeptember elsejéig 12 speciális, telefonfülkéből kialakított videokabin is működik majd, amikben többek között Krúdytól, Dosztojevszkijtől, Thomas Manntól, Puskintól és Takács Zsuzsától 5–8 perces „álommonológokat” hallgathatunk neves színészektől.