Kultúra

Szinesztéziával megalkotott lélekábrázolás

Csáth Géza halálának századik évfordulójára kiállítást rendezett a Petőfi Irodalmi Múzeum – A „hármas művész” élete és szomorú halála levelek, rajzok és fotók tükrében

Csáth Géza halálának századik évfordulója alkalmából emlékkiállítás nyílt a napokban a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A Csáth – A varázsló halála című tárlat a tragikus életút bemutatására törekszik.

Szinesztéziával megalkotott lélekábrázolás
Az életutat a naplók foglalják keretbe, de számtalan egyéb dokumentum is látható
Fotó: Bodnár Patrícia

Sokrétű, összességében mégis nyomasztó hangulatú emlékkiállítást rendezett a Petőfi Irodalmi Múzeum Csáth Géza halálának századik évfordulója alkalmából. A Csáth – A varázsló halála című tárlat főként kéziratok, tárgyak, rajzok és fényképek segítségével idézi meg az orvos, író és zenekritikust, akit unokatestvére, Kosztolányi Dezső csak „hármas művész”-ként emlegetett. Egyszerre készült zeneszerzőnek, festőművésznek és orvosnak, az utókor mégis elsősorban íróként tartja számon.

Színes virágokkal borított, elvarázsolt kertinstalláción keresztül jutunk el Csáth Géza szárnyaló művészetétől a test és a lélek teljes széteséséhez. Az író jellegzetes hangja összművészeti látásmódjából és szinesztéziaszerű világérzékeléséből fakadt. Novellái rendkívül érzékiek, egyszerre találhatók bennük zenei ritmusok, a színek harmó­niái és az illatok fülledt hangulata. Értő szeme volt a kortárs művészethez is. Zeneesztétaként elsőként fedezte fel és hirdette Bartók Béla és Kodály Zoltán zenéjének nagyságát, Rippl-Rónai József, Gulácsy Lajos jelentőségét. Írásai, rajzai, zenéi, sőt orvosi feljegyzései egyaránt áthatják és értelmezik egymást.

Művészi tevékenységeit tízéves korától haláláig vezetett naplója foglalja keretbe, mely rajzokat, skicceket, illusztrációkat és dallamtöredékeket is tartalmaz. A szándékosan becsukott naplófüzetek adják a kiállítás gerincét, azok digitális változatába az első szekcióban bele is olvashatunk. Az utóbbi években a Magvető Kiadó gondozásában megjelent köteteket Szajbély Mihály Csáth-kutató és Molnár Eszter Edina – aki a tárlat kurátora is egyben – rendezte sajtó alá. Feljegyzéseiből egy önmagát folyamatosan figyelő, elemző lélek rajzolódik ki. Csáth Erdőrészlet című, 1903-as olajfestménye is ott lóg a falon, csakúgy, mint tusrajza vagy kottafüzete.

Szecessziós hangulatú, lírai novelláit kifejezetten gazdagította a lélektani érdeklődés, így a kiállítás egyik végpontján a szenzibilitás és szecessziós hangulatok kapnak főszerepet, míg a másikon a mindezektől és az alkotás képességétől is megfosztott, lecsupaszított lélek.

A következő egységben rideg, hófehér csempékkel borított kórterembe lépünk.

Az ideggyógyász professzornak készülő fiatal orvos naplófolyamából tudjuk, hogy 1910. április 10-én, hajnali fél hatkor használt először morfiumot, mivel – tévesen – tüdőbajt diagnosztizáltak nála. Az 1912-es, Az elmebetegségek psychikus mechanizmusa című hosszú tanulmányában próbálta megfejteni „az elmebeteg nő”, Kohn Gizella paranoiás hisztériáját. Jung nyomán kidolgozott komplex elméletét mindvégig alkalmazta saját magára és környezetére, álmait rendszeresen feljegyezte és analizálta. A pszichoanalízis azonban végül teljesen megfosztotta az alkotás képességétől. A falakon az Álomfejtési gyakorlatok és kivonatok, valamint Moravcsik Ernő levele is látható, de Csáth leckekönyve és igazolványképe is itt van. A falba süllyesztett fiókok mélyéről pedig a romlásba taszító világ részletei kerülnek felszínre: az egyik fiókban morfiumampullák, fecskendőkészlet, tűfertőtlenítő doboz, a következőben morfiumcseppektől ázott naplófüzetek, míg a harmadik fiókban Csáth és felesége, Jónás Olga szexuális együttléteiről vezetett listájába, valamint háztartási füzetébe pillanthatunk bele.

A Kényszerképzetek című szekció az utolsó éveiről számol be. Az első világháborúban teljesített katonaorvosi frontszolgálaton a mor­fiumadagját jelentősen megemelte. Képtelen volt szabadulni a narkotikumoktól, ennek következtében egyre távolabb került irodalmi és orvosi ambícióitól. Személyes tragédiájáért a háborút tette felelőssé. Mint az egyik leírásban olvasható, hiába született kislánya 1918 őszén, a remélt boldogság már nem érkezett el. Belső valósággá vált minden korábbi félelme: elméjét eluralták a féltékenységi, paranoiás és hipochondriás kényszergondolatok, míg végül a novellák képzeletbeli világából kiléptek a gyilkos fantáziák.

A szürke falakon egy fotó és egy Csáth által készített rajz is látható Olgáról.

Itt van az a dokumentum is, amelyben Csáth arra kérte Kosztolányit, hogy halála után írjon regényt tragédiájáról. A kézirat lappang valahol, ez ugyanolyan gépiratos változatban maradt fenn, mint a „morfinista napló”.

 Az egyik legmegrendítőbb levél az, amelyet Csáth íratott Olgával a nő meggyilkolása előtt nyolc nappal: „Közös elhatározással lettünk öngyilkosok.” De Csáth végrendeletét is elolvashatjuk, amelyet Brenner Dezsőnek írt 1919-ben.
A teremben láthatók Csáth dédunokája, Czér Fanni alkotásai. A Képzőművészeti Egyetem grafika szakán végzett lány diplomamunkáját Csáth novellái inspirálták.

Az elbeszélésekben is gyakran felbukkanó gyermekkori mesevilágot Brennerék családi fotóalbuma idézi meg a tárlat utolsó szekciójában. A fényképek nagy részét édesapja, idősebb Brenner József készítette.

A 2020. május 31-ig megtekinthető, tizenhat éven felülieknek ajánlott kiállítás anyagából Csáth Géza arcélén túl egy olyan álomszerű és nyomasztó világ bontakozik ki, amelynek napokra a hatása alá kerül a látogató. Ennek ellenére számos, az életpályát illető kérdésre konkrét választ kapunk.

Kapcsolódó írásaink

Archívumok kincsei

ĀCsortos Gyula háztartáskönyvét, Bajor Gizi és Karády Katalin szerződését és Kós Károly leveleit is olvashatjuk a PIM–OSZMI legújabb színháztörténeti kötetében

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom