Kultúra

Vízkelet-Hegy téglatemploma

Rejtőzködő Magyarország 915.

Európa legnagyobb folyami szigetén, a Csallóköz lapályán fekszik az 1240 lelket számláló Vízkelet (Cierny Brod, Feketerév). A helység neve – amely az élővizekben dúskáló táj egyik átkelőhelyére utal – már 1113-ban felbukkant a Zobor-hegyi bencés apátság javainak összeírásban, ezután Csák Máté birtoka volt.  

Vízkelet-Hegy téglatemploma
Román kori pompás architektúra rejtőzködik a puritán külső mögött
Fotó: A szerző felvétele

Az első templom 1220–1230 között épült, Szűz Mária tiszteletére. A kívül vörösre égetett téglákból épült, belül vakolatlan, torony nélküli épület első látásra elhanyagolt gazdasági építménynek tűnik, pedig ha alaposabban megnézzük, egy pompás román kori architektúra rejtőzködik a puritán külső mögött. Arányosan megnyújtott, négyszögletű hajója északkelet felé ugyanolyan széles, mint amilyen hosszú, a diadalíven túl egy szabálytalan, sokszög záródású, támpilléres szentélyt láthatunk. Belül a tíz méter hosszú, hat méter széles hajó külső falain 12-12, idomtéglákból rakott, egymástól függőleges sávokkal elválasztott lizéna (vakárkád) látható.

A nyugat felé néző, hét méter széles homlokzatot ugyancsak hasonló sávok díszítik, a román kori főbejárat fölött két tölcsérablakon keresztül érkezik a fény a belső térbe. A templom sokszög záródású szentélyének három egyszerű, enyhén csúcsíves ablaka van; ott is feltűnik, hogy a stílusjegyei alapján legalább másfél évszázaddal később keletkezett a gótikus apszis. Eredetileg egy olyan félköríves szentélye lehetett, mint amilyenekkel a Dunántúl déli részén is találkozhatunk; például a Körmend mellett levő Magyarszecsődön, a 15. század végére keltezhető bővítések idején. Faragott részleteket alig látni a Hegyi templomon. Az épület délnyugati sarkánál egy régi kőtöredék ragadja meg a figyelmünket. A leletünk nem mindennapi darab! Egy, a nyugati kaputól délre látható, 78 centiméter széles, 43 centiméter magas, megkopott fehér dolomit kőlap illeszkedik a téglafalba; domború kőfaragványa az úgynevezett mankós (jeruzsálemi) kereszt, amely a keresztes lovagok jelképe. Ha ez egy eredeti sírfedlap, vagy álló emlékkő lenne, akkor beszélni is tudna. Így csak azt tudhatjuk biztosan, hogy a török hódoltság után, 1752-ben, majd 1915-ben és 1940–43 között, végül az 1970-es években renoválták. Sajnálatos, hogy a múlt évi látogatásunkkor ugyanolyan állapotban találtuk.

Kapcsolódó írásaink

Vágkeresztúr körtemploma

ĀRejtőzködő Magyarország 914. A középkori Magyarország területén nagy számban ismerünk centrális alaprajzú templomokat, lehetnek három-, négy-, hat- és tizenkét karéjos formájúak is

A Deáki kápolna kettős tornya

ĀRejtőzködő Magyarország 912–913. A település már az 1002. esztendőben jelen volt írott történelmünkben: Szent István király akkor adományozta a falut a Szent Benedek-rendi (utóbb: pannonhalmi) apátságnak

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom