Kultúra

Fénybe zárt színek és rétegek

Voltaképp máig folyamatos kísérletezés a munkám, minden felkérés újabb fejlesztést hozhat magával – vallja az üvegtextilt feltaláló Hegedűs Andrea iparművész

Az anyag szerkezetének felépülése érdekel, a színek és formák kölcsönhatása, de a fény szerepének is nagy jelentősége van – mondta lapunknak Hegedűs Andrea iparművész, a 4-es metró állomásain is látható üvegtextil feltalálója. E különleges technikával alkotott már szakrális terekbe is, ehhez kapcsolódóan nyerte el a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) hároméves ösztöndíját, amelyben új műveket kíván létrehozni, összekapcsolva a keleti és nyugati hagyományok ötvözési lehetőségeinek kutatásával.

Fénybe zárt színek és rétegek
„Az anyag szerkezete érdekel”
Fotó: Ficsor Márton

– Mi az üvegtextil, amelyről híressé vált, és a nagyközönség talán a budapesti 4-es metró állomásairól ismerheti leginkább?

– Két síküveglap közé kerül a textília, laminálófóliával körülvéve. Majd kemencébe kerül az egész, ahol az elolvadó fóliát beszívja a textil, a két üveglap pedig összeragad. Az az érdekes benne, hogy az ipari technológiát egyedi kézműves technikával házasítottam össze. Megváltozik a folyamat során a textil karaktere, mélyülnek a színek, vagy például a hernyóselyem a folyadékot beszívva áttetszővé válik. Ha pedig több textilréteget helyezek el benne, akkor színkeverések is létrejönnek.

– Hogyan találta fel ezt a különlegességet, mi adta az ötletet?

– Textiltervező vagyok, és amikor egyetemre jártam, már alig maradt könnyűipar a rendszerváltás utáni időszakban. Így például a Goldberger-gyárat is bezárták, és amikor 2008 előtt nem sokkal irodaházzá alakították, az építészek megkerestek, hogy egy üvegtervező csapattal közösen alkossunk a hely szellemének megfelelően valamilyen térinstallációt. A síküveggyárban kísérleteztem ki a textil és az üveg együttes felhasználásának lehetőségeit, így született meg ez a találmány. Voltaképp máig folyamatos kísérletezés a munkám, minden felkérés újabb fejlesztést hozhat, ezért teljesen egyedi darabok, minták születnek a megrendelő igényei szerint.

– Miként jött a 4-es metrós felkérés?

– Az állomások generáltervezője, a Palatium Stúdió üvegpaneleket szeretett volna a megállókba, és amikor kimentek az üveggyárba megnézni, milyen újdonságok vannak, meglátták az egyik munkámat. Megtetszett nekik, így kerestek meg, mondhatom, hogy szerencsés véletlen volt.

– Feltűnt a munkáit nézve, hogy sokszor használ vonalakat és rétegeket. Miért?

– Valóban, ez szinte mindegyiken visszaköszön, hol áttetszően, hol markánsabban, de sosem kemény, grafikai rajzolattal, hanem annál lágyabban. Mindig érdekeltek a finom rétegződések vagy bennük a szálak, a hímzések. Az egyetemen szövő szakra jártam, tehát nem a felületi mintázásokkal foglalkoztam, valószínűleg ez is szerepet játszik abban, hogy az anyag szerkezetének felépülése érdekel, a színek és formák kölcsönhatása. Az üvegtextilnél a fény szerepének is nagy jelentősége van, ez is különlegességet kölcsönöz neki, ahogy körbejárja és megszűri, egy belső vagy külső térben mindig megváltoztatja a látványt. Ez látszik például a pannonhalmi apátság megrendelésére készült munkáimon, ahol a tájat kívántam megidézni. Valamint az újpalotai református templomban, ahová az üvegablakokat és az úrasztala-textíliáit alkottam meg, amelyeken színek szimbolikája jeleníti meg a hármasságot. Az üvegtextilek finom szálai pedig közvetítők ég és föld között. Innen jött egyébként az a kutatási témám is, amellyel elnyertem az MMA alkotói ösztöndíját.

– Mit szeretne megvalósítani a hároméves támogatási időszakban?

– Az üvegtextiljeim bekerültek a szakrális terekbe a fenti példákkal, és ez elindított bennem valamit. Olyan kérdések mozgatnak egyre jobban, hogy például miként jelenhet meg ez az alkotás egy ilyen helyen, vagy miként teremthet önmaga szent teret. Másfajta, új út ez a pályámon. A célom kettős, kutatás és alkotói folyamat összekapcsolva. A hármasság kutatása foglalkoztat, a test, szellem és lélek egysége a különböző nyugati és a keleti hagyományokban, tehát az úgynevezett integrál szemlélettel, holisztikus megközelítéssel szeretném megvizsgálni ezt a kérdéskört, a kortárs vonulatok párbeszédével. A végén pedig üvegtextil–fény–hang hármas installáció készülne szakrális téralkotással.

– Sokéves külföldi tapasztalatai alapján miként látja az iparművészet hazai helyzetét, hol tart ma, és van-e rá elegendő megrendelői igény?

– Úgy tapasztalom, hogy a válságos évek után az elmúlt időszakban rendkívül sok építkezés indult, több iparművészeti ágnak adva felkérést. Nekem a megbízásaim magánmegrendelőktől és beruházóktól is érkeznek. Az enteriőrtervezésben az üveg igen közkedvelt anyag, az építészek–belsőépítészek egyre többször terveznek be üvegtextilt például tolóajtóhoz, térelválasztó falhoz, konyhai elemhez, valamint további olyan elemekhez, amelyekhez síküveget lehet használni. Örömteli, hogy az üvegtextilnek egyre gyakoribb a nagyobb léptékű építészeti elemként való felhasználása is, mint például homlokzatokon.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom