Kultúra

Vágkeresztúr körtemploma

Rejtőzködő Magyarország 914.

A középkori Magyarország területén nagy számban ismerünk centrális alaprajzú templomokat, lehetnek három-, négy-, hat- és tizenkét karéjos formájúak is. Jellegzetes magyar csoportot alkotnak az Árpád-korban épített körtemplomok, a szomszédos, szláv országokban ugyancsak bőven találhatók a román korból származó rokonemlékek.

Vágkeresztúr körtemploma
Az enyhén patkóíves épületen és szentélyén díszes téglafrízek láthatók
Fotó: A szerző felvétele

Ezek a viszonylag ritka építmények a korai fejedelmi és egyházi központokban jelentek meg legkorábban: 973 húsvétján, amikor az akkor regnáló királyok és fejedelmek összegyűltek Quedlinburgban, a történelemben első európai hittérítő konferenciára. Onnan származnak a régi emlékeink is: Sziléziában, a cseh–morva és lengyel területeken, Krakkóban, Przemyslben és akár még a távoli Bornholm-szigeten is. Prágában is feltártak centrális templomot, magyarok lakta területeken pedig a régi királyi központokban találhatók hasonló építmények. Idehaza több tucat példát ismerünk a korai középkori rotundákra, különös, hogy a korai magyar államban a szláv nyelvhatárhoz közel fekvő területeken – a Morva határfolyó és a régi nyugati országgyepű mentén – találjuk a legtöbb ilyen különös építményt. Példaként a Vág-parti Ducó (Ducové) közelében, ahol az 1970-es években feltűnően hasonló alaprajzú, de jóval korábbra keltezett műemlék templomok falait tárták fel a szlovák régészek.

A Trencsén megyei Vágkeresztúr (Kriz’ovany nad Váhom) és körtemploma, a Seréd és Nagyszombat közötti főútvonal mentén, a Vág folyó jobb oldali mellékága közelében fekszik. A Keresztúr helynév sűrűn előfordult a középkorban, a tudós szakrális néprajzkutató Bálint Sándor Ünnepi kalendáriuma szerint a régi magyar szokásban az „Úr” tisztelete járta a „Krisztus keresztjét”. A köríves alakú hajóból és keletelt szentélyből álló, enyhén patkóíves formájú templom a 13. század közepén készült, alighanem a tatárjárást követő országos újjáépítéskor. A hat méter átmérőjű belső terét kilencven centiméter szélességű, téglából rakott köpenyfal övezi, amelynek külső oromzatát fríz díszíti. A főbejárat a hajó nyugati oldalán található, a tőle nyolc és fél méterre lévő zárófalon pedig tölcsérbélletes ablak néz keletnek. A belső tér legizgalmasabb építészeti részlete a hatágú csillagot formázó, gondosan faragott kőbordán nyugvó boltozat.

Vágkeresztúrtól tizenöt kilométerre délre, Galánta város szélétől két kilométerre fekszik Gány helység, 1113-ban „villa Gan” néven említik először, a zobori apátság oklevelében. A szent család tiszteletére felszentelt temploma már a 12. század elején létezett. A birtokot 1251-ben IV. Béla király a znióváraljai prépostságnak ajándékozta, amelynek birtokában a „Gan” mint ispán szerepelt.

A község lakosságából 1910-ben a 463 főből 224 magyar és 139 szlovák ajkút írtak össze, 2011-ben pedig 653 lakosából 600 szlovákot és 53 magyart – érdemes ezen elgondolkodnunk.

Kapcsolódó írásaink

A Deáki kápolna kettős tornya

ĀRejtőzködő Magyarország 912–913. A település már az 1002. esztendőben jelen volt írott történelmünkben: Szent István király akkor adományozta a falut a Szent Benedek-rendi (utóbb: pannonhalmi) apátságnak

Dévényi időrétegek

ĀRejtőzködő Magyarország 910–911. A könyvolvasó közönség Ady Endre 1906-ban megírt verséből (Góg és Magóg fia vagyok én…) ismerheti a Pozsonyhoz közeli Dévény nevét

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom