Kaviárszökőár és virsligyertya

Mindjárt meghökkentő paravánokkal fogad bennünket az óbudai Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum FoodPlay/Gasztrojáték című, május 12-ig látható kortárs ételfotó és -styling kiállítása. A francia Studio Furious-csoport különféle kekszekből készített dolgozói elismeréseket, kitüntetéseket, a hűséget szimbolizáló, kis skatulyában lévő gyűrűk a másik paravánon retekből készültek, a kávéscsészék pedig füllel ellátott fél narancsokból. Ez aztán meg is adja a Flanek Péter kurátor által összeválogatott kiállítás alaphangját. Amelynek, mármint a különféle élelmiszerek, főzési, sütési alapanyagok képi megjelenítésének évezredes hagyománya van. Gondoljunk csak az ókori világ falfestményein, mozaikjain megjelenő gyümölcsökre vagy a későbbiekben, a reneszánszban és a barokkban teret nyerő csendéletekre. Utóbbiak alkotói a különféle, sokszor egzotikus darabokat is tartalmazó gyümölcsöstálak, konyhai zöldségek és húsételek mellett előszeretettel festették meg a tenger gyümölcseit, no és az aktuális vadászzsákmányokat is. És voltak olyanok, mint például Giuseppe Arcimboldo (1526–1593), akik ezen is tovább léptek, amikor portréikat, emberi alakjaikat különféle növények, zöldségek és gyümölcsök egymás mellé festésével keltették életre.

Mint ahogy túlmutat a puszta ételfotózáson ez a kiállítás is. Mert nem reklámfotókat, internetes receptek és nyomtatott szakácskönyvek illusztrációit vagy otthon elkészített eledelek közösségi oldalakra feltett, étvágygerjesztő képeit látjuk itt. A falakon függő munkák mondhatni mögöttes tartalmakat (is) hordozó, autonóm műalkotások, amelyek létrehozásában több alkotó elme is részt vesz. Nemzetközi kitekintésű a tárlat, mert a szakma magyar képviselői mellett többek között amerikai, skandináv, francia, szerb és spanyol művészek munkáit is beválogatták. Például Paloma Rincon és Pablo Alfieri Szex reggelire-sorozatából láthatunk néhány komikus és pikáns darabot, de itt vannak Dejana Vucicevic és Milica Mrivic metafizikus, szürrealisztikus munkái is. Hasonló felfogásban dolgozik a holland Van Santen & Bolleurs, a csendéletük ezüst gyertyatartójába virsli van állítva, a telihold pedig náluk egy közepesen érett camembert. A brit Aaron Tilley kaviárból alkot szökőárt, lépesmézből pedig földrengést, az amerikai Carl Wagner Halastál című munkája pedig nem más, mint egy különféle halakból, rákollókból és páncélokból összerakott hullámzó tengeröböl, sziklákkal és kikötővel, amely felett házak állnak, és két halászhajó éppen kifut zsákmányért a nyílt tengerre. Mikkel Jul Hvilshøj sorozatában úgy paníroz és süt például halat, hogy a serpenyő felett szabályos négyszögekbe elrendezi a hozzávalókat. Ugyanezt aztán megteszi a marhahúslevessel és egy steakkel is.

Milutinovics Panka a kiállításon egy dinnye „alkatrészeiből”, a fekete magjaiból, a piros húsából és a zöldes héjából állít össze négyszögeket, és hoz így létre új minőséget. Tőle a laptévén futó hat, gyümölcsöket és zöldségeket is használó kisfilm közül is láthatunk egy kis etűdöt. A Málnás space invader című munkán a korai videójátékokból ismert módon a képernyő tetejéről lefelé ereszkedő „málnaűrhajókat” lövi ki egy láthatatlan játékos dinnyemag lövedékekkel.