Kultúra

A magyar filmet ünnepeljük

Száznál is több programot, vetítéseket, közönségtalálkozókat tartanak ma országszerte és külföldön is – Az Uránia Törőcsik Mari és Szeleczky Zita retrospektív-sorozatot indít

Az első magyar filmet, a Zsitkovszky Béla rendezte A táncz című alkotást 1901-ben április 30-án mutatták be az Uránia Filmszínházban, ezért tavaly óta – a Magyar Nemzeti Filmalap kezdeményezésére – erre emlékezünk ezen a napon.

A magyar filmet ünnepeljük
Törőcsik Mari Kosztolányi Édes Annájaként Fábri Zoltán filmjében (1958)
Fotó: Fortepan

A Filmalap a világhírű magyar animációra fókuszálva ingyenes vetítésekkel, játékokkal és bulival ünnepel a Toldi moziban, egész nap magyar filmeket játszik a Művész, a Puskin, a Tabán és a Kino mozi, a Cirkó az Oscar-díjas Mephistót és Tarr Béla Kárhozat című filmjét tűzi műsorra, a Szimpla Kertben pedig a Sose halunk meg! vetítése lesz a ma esti program. Az Anker’t romkocsmában a filmzenék kapnak főszerepet, míg a Film Destination sétára hívja az érdeklődőket a Budai-hegységbe, ahol az egykori „9-es műterem” helyszíne is megtekinthető.

A pécsi Apolló moziban klasszikusok lesznek láthatók, a székesfehérvári Barátságban pedig Az ember tragédiája, a Könnyű leckék és a Virágvölgy, Gyulán A miniszter félrelépet és az Egri csillagokat vetítik. A Külgazdasági és Külügyminisztérium a magyar intézeteken keresztül harmincöt városban összesen negyvenhét vetítést szervez Ankarától Limán át Washingtonig.
A budapesti Uránia két retro­spektív-sorozattal ünnepel. Törőcsik Mari Kossuth-nagydíjas színésznő pályáját három filmmel idézik fel, ma látható Maár Gyula Déryné, hol van? című alkotása (1975), amelyért Törőcsik megkapta Cannes-ban a legjobb női főszereplőnek járó elismerést. Május 11-én a Fábri Zoltán rendezte Édes Anna következik, majd az 1986-os Szamárköhögés május 31-én.

A húsz éve elhunyt Szeleczky Zita 1936 és 1944 között mintegy huszonhat magyar filmben játszott, de a második világháború vége előtt elhagyta az országot, és 1990-ig nem tért haza. Az évforduló apropóján induló válogatásban elsőként az 1940-ben, Nádasdy Kálmán által rendezett Gül Babát vetítik, amelyben Jávor Pál volt Szeleczky partnere. Május folyamán még a Balogh Béla által készített Rózsafabotot (1940), illetve a Kalmár László forgatta Sziámi macskát lehet majd megtekinteni, zárásul május 30-án pedig a Huszka Jenő Lili bárónő című operettjéből készült Zenélő malom kerül műsorra, amelyben Szeleczky Latabár Kálmánnal és Csortos Gyulával látható.

A Rossz versek lett 2019 legjobbja

Reisz Gábor Rossz versek című alkotása nyerte a legjobb rendezőnek és játékfilmnek járó 2019-es Magyar Filmdíjakat az 5. Magyar Filmhetet lezáró díjátadó gálán vasárnap este a budapesti Vígszínházban. A moziforgalmazású alkotásoknak tizenkilenc kategóriában osztottak ki elismeréseket: a színésznők mezőnyében Szamosi Zsófiát díjazták az Egy napért, a legjobb férfialakításért pedig Hegedűs D. Gézát (A hentes, a kurva és a félszemű). Az év egész estés animációs filmje Milorad Krstić Ruben Brandt, a gyűjtő című alkotása lett, a legjobb első filmnek járó elismerést Szilágyi Zsófia vehette át az Egy napért. A közönségdíjat Goda Krisztina filmje, a BÚÉK vitte el. A legjobb zenéért járó elismeréssel a 2018-ban elhunyt Melis Lászlót (Napszállta) díjazták. A győzteseket a Magyar Filmakadémia tagjai a Filmhéten bemutatott huszonegy nagyjátékfilm és három egész estés animációs film közül választották ki. A gálán megemlékeztek a filmszakma tavaly elhunyt kiválóságairól is. )

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom