Kultúra

Dévényi időrétegek

Rejtőzködő Magyarország 910–911.

A könyvolvasó közönség Ady Endre 1906-ban megírt verséből (Góg és Magóg fia vagyok én…) ismerheti a Pozsonyhoz közeli Dévény nevét.

Dévényi időrétegek
Dévény középkori magyar históriájából sokat megtudhatunk, ha megismerjük a közelünkben levő, fehérre meszelt tornyú, johannita lovagrendi házat
Fotó: MH

A földrajzban jártasabbak azt is tudják, hogy ott torkollik a Morva (Morava) határfolyó az öreg Dunába, a régmúlt emlékei iránt érdeklődők pedig még számon tartják a dévényi (Divín/Theben) mészkősziklán magasodó vár rom­jait. Az egykori, országos fontosságú középkori erődítmény nem élte túl az újabb, 1941. évi határváltoztatást, a pozsonyi magyar polgárok ismét belül rekedtek – Szlovákiában.

Az egykori Váralja-negyed Pozsonyhoz csatolt településrésze az osztrák államhatár közelségének köszönhette a csöndes nyugalmat, ami pedig a múltat illeti: a csehek, szlovákok és morvák történelmét egy kalap alá lehet venni. Dévény középkori magyar históriájából sokat megtudhatunk, ha megismerjük a közelünkben levő, fehérre meszelt tornyú, johannita lovagrendi házat.

Megakadt a szemünk egy kis rozsdás vastáblán: „Dévényi Faluszépítő Egyesület, 1907.” A zárt templomkertben egy ormótlan, szinte félelmet keltő Cirill–Metód-szoborkompozíció fogadja a jámbor érkezőt. Ez után következik az igazi meglepetés: az épület egy része korai barokk stílusban készült, a nyugati oromzata mögött pedig a középkor tárul elénk. A háromhajós (bazilikális elrendezésű), román kori, majd a gótika jegyében átalakított egyházhoz hosszúkás, egyenes záródású szentély kapcsolódik, mellékkápolnával és szintén középkori eredetű sekrestyével.

Az épület alaprajza erősen emlékeztet a jászsági Jánoshida 13. századi templomára, amelyet a premontrei szerzetesek építettek. A dévényi rokonépület a hazai szakirodalom fehér foltjának tűnik, a szlovák források szerint az 1200-as évek második felében keletkezett, később, a 14–15. században építették át és bővítették, majd 1672–1673-ban renoválták és továbbformálták. A lovagrendi ház titulusa a Szent Kereszt megszentelése. Az északi hajó és az apszis közvetlen szomszédságában jókora, régóta elhagyott saroképítmény omladozik. A robusztus kőfalairól lemálló vakolatrétegek mögött csúcsíves ablaknyílások láthatók, belül a gótikus, boltíves átjárók, a hatalmas pinceterek és a beszakadozott dongaboltozatok. Mind-mind a keresztes lovagok birtokai voltak.

A nemrég megújított 13–15. századi templom
A nemrég megújított 13–15. századi templom
Fotó: A szerző felvétele

A szemközti településen áthaladó főútra merőleges tágas térség neve Rytierská (Ritter), azaz: Lovag utca. Nem mindennapi érdekességek közé tartozik a rendház, az oldalfalán látható, vésett-faragott sírkőlappal, amely egy lándzsanyelű, úgynevezett jeruzsálemi keresztben végződik. IV. Béla király a tatárjárás előtti évtizedben az országot több irányból is fenyegető támadások miatt számos fontos területet átadott a kereszteseknek, cserébe a Duna parti hadiút védelméért. Az 1241–1242-es tatárjáráskor az uralkodó a johannita és a templomos vitézeknek köszönhette élete megmentését.

Nem messze az egykori dévényi lovagokétól a Mária-völgyi (Marien­thal, Marianka) szerzetes nővéreinek 15. századi gótikus épületét találjuk a kies helyszínen. Korábban, a kegyhely legendája szerint a 13. század elején remete lakott benne, aki a rablók elől menekülni próbálva elrejtette a kútban a Szent Szűzanya szobrát. Később aztán csodás jelenések történtek a kegyhely körül, Nagy Lajos király is felkereste a klastromot, amelynek helyére épült a gótikus rendház. A 16. században mindkettőt a Szent Pál szerzetesrend gondozta, egészen a felekezetek 1948 utáni felszámolásáig.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom